Kiss Lajos - Németh István (szerk.): Szegedi kalauz (Szeged, 1957)
Az Iskola utca és környéke
nek alkotásait és az európai festészet XVIíí. századi jelentős műveit. A Somogyi Könyvtár 240 000 kötetnyi anyagával az ország egyik legnagyobb tudományos jellegű könyvtára. Közművelődési feladatai mellett, gazdag helytörténeti anyaga és hírlap tárának gazdagság miatt országos viszonylatban is kiemelkedő. A könyvtárat 40 000 kötetnyi adományával 1881.-ben Somogyi Károly alapította. A »Közművelődési Palota« nagynevű igazgatói: Reizner János (1881—1904, a város történetírója), Tömörkény István (1904—1917) és Móra Ferenc (1917—1934). A múzeum mögötti Sztálin sétányon szerényen húzódik meg az egykori szegedi vár maradványa (térképünkön: 12.). A tatárjárás után IV. Béla építtette, valószínűleg a korábbi földvár helyén. Jelentősége az Anjou uralkodók, a Hunyadiak és különösen a törökök előrenyomulása idején nőit meg. A XV. században a kőfallal körülvett várépület a védekező és támadó hadjáratok központja volt. A mohácsi vész után ez a vár sem kerülhette el sorsát, 1542-ben török kézre került. Az elfoglalásakor rommálőtt várai újjáépítették, s felhasználták a régi szegedi, de szintén rommálőtt templomok építőköveit. így kerüli a vár falába több XII. századi faragásos kő, köztük a »kőbárány« is. 143 éves török megszállás alól 1686-ban szabadították fel az osztrák császári csapatok és ez lett a határőrvidék katonai székhelye. A XVIII. században, különösen Mária Terézia uralkodása idején többször bővítették. A ma is megmaradt vármaradvány, a Mária Terézia kapuval (másképpen vízi-, keleti-, vagy temesvári kapu) tulajdonképpen 1751-ben épült. A vár katonai jellege II. József alatt, a XVII1. sz. harmadik harmadában szűnt meg, s az épületet börtönné alakították ál. 1831—1848. közötti években olasz politikai foglyokat őriztek falai közötl, s Kossuth Lajos 1848 októberében, szegedi látogatásakor ötszáz olasz szabadságharcost bocsáttatott szabadon. 1860—70 között a betyárvilág felszámolása idején Ráday Gedeon királyi biztos a várból intézte az összefogdosást, s a kazamatákban őrizték a pandúrok fogta szegénylegényeket. Többek között Rózsa Sándort is itt börtönözték be. A várat 1880-ban kezdték lebontani. A bontásban résztvevő, világot járt, művelt építőmesternek, Kováts Istvánnak köszönhető, hogy megmentette a várból kikerülő Árpád-kori építőköveket. Ezeket saját költségén 81