Klaniczay Tibor (szerk.): A magyar irodalom története (Budapest, 1982)
A szocialista eszmék és a modern törekvések térhódítása
JÓZSEF ATTILA A század magyar irodalmában Ady lírájának jelentőségével csak a József Attiláé mérhető össze, jellegét tekintve ugyanakkor erősen eltér egymástól a két életmű. Pályájuk is merőben másként alakult, s ebben nem csupán egyéniségük különbözősége vagy a véletlen játszott szerepet. Két különböző történelmi helyzet, két eltérő természetű feladat határozza meg nagyrészt ezt az eltérést. Ady előtt a megújítás, a forrongásba hozás feladata állt, József Attila előtt viszont már inkább a betetőzésé, az öszszefogásé. Új, egyéni hangjának kialakítása után Ady egyszerre, mintegy robbanásszerűen tűnt föl a magyar irodalom életében, József Attilának viszont csaknem egy évtizedig kellett fejlődnie, érlelődnie, míg a maga merőben új művészi világát kialakíthatta. Ezért is mérték föl olyan megkésetten a súlyát, szerepét. ÉLETE József Attila (1905-1937) a főváros egyik munkásnegyedében, egy félig magyar, félig román származású szappanfőző munkásnak és egy alföldi parasztlányból lett mosónőnek a harmadik gyermekeként született. Mikor hároméves volt, apja a nehéz viszonyok elől menekülve, elhagyta a családot azzal a céllal, hogy kivándorol Amerikába, ahonnan majd jobban segítheti őket. Tervét nem sikerült megvalósítania, de családjához sem tért vissza. József Attila átmenetileg falusi nevelőszülőkhöz került, majd a fővárosi proletárgyerekek hányatott és ínséges életét élte. 1919- ben anyja meghalt, az árvaság, az elhagyatottság érzésén pedig csak keveset enyhített, hogy idősebb nővérének ügyvéd férje - szegény rokonként kezelve őt - gondoskodott minimális szükségleteinek kielégítéséről, és vidéken iskoláztatta. Első verskötete tizenhét éves korában jelent meg, Juhász Gyula támogatásával. Szegeden folytatott bölcsészeti tanulmányokat, majd 1925-ben Bécsben, 1926—1927-ben pedig Párizsban - Hatvány Lajos támogatásával -, mindvégig nehéz körülmények között. Ekkor ismerte meg közelebbről a marxizmust, a munkásmozgalmat és a modern művészi törekvéseket. Egymás után jelentek meg kötetei, igazi jelentősége azonban még nem mutatkozott meg. Egyre határozottabban fordult szembe a fennálló társadalmi renddel, és korábbi lazább kapcsolatai után 1930-ban belépett az illegális kommunista pártba. A harmincas évek elején aktív pártmunkát végzett. Forradalmi hangú verseinek 1930-ban kiadott kötetét az ügyészség elkoboztatta; ő maga is több ízben került bíróság elé. Mozgalmi tevékenysége révén viszont nemegyszer talált a munkásoknál segítő közösségre. Ebben az időben választott élettársa, Szántó Judit is a mozgalomhoz kapcsolta. Elméleti mun-340