Klein Sándor: Munkapszichológia. Első-második kötet (Budapest, 1980)
1. Bevezetés: a munkapszichológia tárgya, feladata és története
minőségének csökkenése, hosszabb távon viszont a vevőkör elvesztése lehet.* Hasonlóan, ha az üzem a betanítási idő minimálisra való csökkentésével kísérletezik, ez a szükséges nyersanyag árának növekedéséhez vezethet a selejt nagymérvű emelkedése miatt. Ahogy József Attila olyan szemléletesen írta: „ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret.” A feladat tehát nem ennek vagy annak a részterületnek a maximálása, hanem a rendszer egészének az adott cél szempontjából történő optimalizálása. 1.9. A RENDSZER TANULMÁNYOZÁSÁNAK FONTOS ESZKÖZE -A MODELL A munkapszichológusok legfőbb segédeszköze az üzem rendszerszemléletű tanulmányozásához a fontosabb elemeket és azok kapcsolatait megjelenítő modell (Kaucsek-Antalovits, 1975). A [modell ji tudatunktól független objektív valóság egy részletének olyan egyszerűsített ifiása, mely híven tükrözi a lényeges összefüggéseket (Ponomarjov, 1968). A modellezés segítségével a munkapszichológus az üzemi problémát a modellban oldja meg és csak a megoldást viszi át kellő ellenőrzés után - a valóságra. A jó rendszermodell struktúrájában három mo<ie////'/ucy)integrálódik:- az osztályozási modell (az elemek meghatározása**: mi mit tartalmaz),- a felépítési modell fa rendszerelemek és alrendszerek közti statikus kölcsönhatási viszonyokat leképező váz) és- a kölcsönhatások dinamikus alakulását leképező működési modell. Egy műhely modelljének ennek megfelelően tükröznie kell az emberek, gépek csoportjait (osztályozás: Kiss Pista a szerelők egyike, tagja a karbantartó brigádnak; 1-6. ábra), a dolgozók és a munkaeszközök térbeli elrendezését, egymással való funkcionális kapcsolatát (statikus modell) és az emberek, a munka, az anyag, az energia, az információ mozgását, áramlását (dinamikus modell 1-7. ábra). A munkapszichológus a modell segítségével információkat szerez a vizsgált üzemi rendszerről, hogy tanácsokat tudjon adni helyes döntések meghozatalához valamilyen meghatározott cél érdekében végrehajtandó változás elérésére. Ahhoz, hogy teljes képet kapjon az esetleges változások várható kihatásairól, mindhárom említett szempontra figyelemmel kell lennie a modell készítésénél. ‘Természetesen a szocialista gazdaság, a tervgazdálkodás körülményei között, a „maximális nyereségre törekvés” bizonyos határokat nem léphet túl, többek között azért, mert a tisztességtelen hasznot elvonják az üzemektől. ** Hogy az üzem mint rendszer tanulmányozása során mit tekintünk egységnek, elemnek, azt nagyrészt a felmerült probléma jellege és terjedelme határozza meg. 42