Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Budapest, 1959)

1867-1880

tikai aggodalmait és felháborodásait heti lapszemlékben feldol­gozta. Nyilván e cikkekben tombolta ki haragját a hitvány arisz­tokratauralom, a kapitalizmus aranyborjú-tánca, aggodalmát a fenyegető háború miatt, együttérzését a kommünardok mozgal­mával, zúgolódását szegénysége és általában a szegénység miatt, mely a kevéspénzű ember minden örömét megrontja. Vajda nem is politikai verseiben látja költészete jelentőségét: szerelmes versei alapján bízik halhatatlanságában. Valóban, politikai versei nem adják oly mélyrelátó képét a kiegyezéskori Magyarország­nak, mint Petőfi vagy József Attila költészete az övéknek. Valaha szemére vetette az uralkodó írócsoportnak, hogy csak a haza, a nemzet ügyével foglalkoznak, de soha az emberiség nagy kérdései­vel. Ez a szemrehányás őrá is illik. S kifejezetten politikai tárgyú öregkori lírájából csak a Jubilate, a Lenni vagy nem lenni és a Sodoma tartozik java alkotásai közé, az első kettő a szellemesség sűrű villámaitól vibráló széles kompozíciója, az utóhbi érzelmi tűztől fűtött nyelvi ereje révén. De ha nem is politikai költészete a lírája csúcsa, életének és költészetének magyarázatát politikai felfogásában kell keresnünk. * Könnyen érthető, hogy végül változtatni akar rideg életén. Még egyszer megpróbálja magánya áttörését, s 1880-ban, 53 éves korá­ban megházasodik. A Duna-parti korzón pillantotta meg először a húszéves, szép és kacér sváb leányt, Bartos Rózát, akár a Talál­kozások hőse Eperkét. Az öregedő költő azonnal lángralobban. Szíve kivirul, mintha húszéves volna. Három hónapi ismeretség után, 1880. november 27-én megtörténik az esküvő. A házasság csakhamar pokollá vált. Történetét a két fél teljesen ellenkező módon adja elő. De minden kétséget megszüntet e tárgyban, hogy az esztergomi érseki főszentszék, ahová Vajda, polgári házasság még nem lévén, a kapcsolat megszüntetése végett fordulni kényszerült, felbon­totta a házasságot, mégpedig az asszony hibájából. Az indokolás megállapította, hogy Róza az együttélés tartama alatt is megszegte a házassági hűséget, férje ellen emelt vádjainak viszont meg sem kísérelte a bizonyítását. Mintegy tíz nappal később ugyanígy döntött a polgári bíróság is. Annyit elismerhetünk, hogy az 53 éves koráig legényélethez szokott Vajda méltóbb és alkalmasabb partner mellett sem tört 202

Next