Kopczewski, Jan St. - Samsonowicz, Henryk: Volt - vagy nem volt. Vidám történelmi lexikon (Budapest, 1965)
Zászlók
88 előtt Buda felé, a mohácsi vésszel kezdetét vette a százötven éves török hódoltság. A zentai csatában, 1697-ben Savoyai Jenő, az egyesült osztrák—magyar császári-királyi hadak élén döntő győzelmet aratott II. Musztafa török szultán seregei felett; ezzel a törököket végképp kiszorította Magyarországról. A pákozdi csatában, 1848 szeptemberében, a magyar forradalmi seregek, élükön Moga altábornaggyal, Jellasics horvát bán ellenforradalmi seregeivel kerültek szembe. A csata végső kimenetele döntetlen volt, időlegesen ugyan a magyarok győztek. A háromnapos fegyverszünet folyamán Jellasics Ausztria felé menekült. Az isaszegi csatában, 1849 áprilisában, a magyar forradalmi hadsereg Aulich Lajos tábornok vezetésével győzelmet aratott Jellasics nyugatra vonuló hadai fölött. A sikeres tavaszi hadjárat egyik döntő ütközete volt ez, a debreceni Habsburg-trónfosztás egyik előzménye. Békekötések A szegedi békét 1444-ben, Hunyadi János első győzelmei után kötötte I. Ulászló király a törökökkel 10 évi időtartamra, igen kedvező feltételekkel. A külföldi államok azonban folytatni akarták a háborút, s a királyt a pápa követe is biztatta; így hát a magyar sereg, élén a királlyal és Hunyadi Jánossal, a Balkánra indult, támadó hadjáratra. A kellően elő nem készített hadjárat során a várnai csatában a magyar hadak katasztrofális vereséget szenvedtek, elesett I. Ulászló is. A váradi békét, 1538-ban I. (Habsburg) Ferdinánd király és Szapolyai János király kötötte egymással, V. Károly császár közvetítésével. A békekötő felek kimondták, hogy az ország a tényleges hatalmi helyzet szerint megoszlik a két király közt, s Szapolyai János halála után a magyar királyság teljes egészében a Habsburgok uralma alá kerül. Szapolyai azonban 1540-ben fiát,János Zsigmondot örökösének deklarálva, érvénytelenítette a váradi béke megállapodásait. A bécsi béke, 1606-ban, a Bocskai-felkelés eredményeit iktatta törvénybe; Rudolf király megerősítette benne a magyar rendi alkotmányt,