Korein Andor: Szülőknek a családról (Budapest, 1969)
Koedukáció, barátkozás
végzi, de azért sokszor terhére van, túlsók időt rabol el. Ideje pedig nincs sok. A sporton kívül őt még sok minden érdekli. Kiváló olvasó, nagyon szereti a könyvet, egyike osztályunk legolvasottabb jainak. Különleges érdeklődést mutat a történelem iránt. Ádám Máriával, legjobb barátnőjével együtt hozzáolvas, hozzákérdez az anyaghoz, ami a könyvben túlságosan sűrített.Feleletei oly logikusak, szenvedélyesek, szépek, hogy őt meghallgatva az osztály előtt is világosabbá válnak, például a spanyol polgárháború összefüggései a második világháború egyéb előzményeivel. Anyja azt szeretné, ha testnevelő tanár lenne belőle, mégis szülő-TIS Z TE L ő * Maga is kitűnő kosárlabdázó volt lánykorában, komoly csapatban játszott. De Klári kijelentette, nem kívánkozik testnevelési középiskolába, egyáltalán nem döntötte el, hogy milyen pályát választ. Bármennyire is szereti a sportot, sok minden mást is el tud képzelni élethivatásaként, például akár az újságírást is, vagy azt, hogy történész legyen. A sajtót, mint munkaterületet, apja révén ismeri, apjától tudja, hogy az újságírói hivatásnak milyen sokféle ága van. Habár az apa lapterjesztéssel foglalkozik, alighanem van egy kis nosztalgia benne az újságírás iránt. Klárinak tehát sokoldalú az érdeklődése, és nemcsak az érdeklődése, a felkészülése is. Mindenben igyekszik helytállni, ellentétben Gerber Stefivel. Pedig Stefi „békésebb” légkörben nevelkedik, hiszen anyja még öccsét is eltávolította a közeléből, amikor Stefi nyolcadikba került. Futó Klári „veszekedős” családban nő fel. önként adódik az összehasonlítás, a párhuzam a koedukáció bonyolultabb, szintén „veszekedősebb”, konfliktusosabb légköre, és a békésebb különnevelés között. A József Attila raj őrsei is azért tiltakoztak a koedukáció ellen, mert sok az összeütközés, a veszekedés. Hogyan lehetséges tehát, hogy Futó Klári oly kitűnően fejlődik a sokkal nyugtalanabb családi légkörben? 157