Kühn, Bodo: Gutenberg mester. Regény (Budapest, 1963)
„Nem hal meg a%, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl. — mondja a költő, s szavai méltán ráillenek arra a mainzi patrícius-ivadékra is, aki az emberi tudás terjesztésének áldozta küzdelmekben és csalódásokban gazdag, sikerekben és elismerésekben oly szegény életét. — Johannes Gutenbergnek — akit másként Gensfleischnek is neveztek — egyetlen nagy cél lebegett a szeme előtt: lehetővé akarta tenni, hogy a könyv, a gondolat hordozója és terjesztője mindenkihez eljusson, hogy a tudás ne legyen többé kevesek privilégiuma. A könyvnyomtatás feltalálásával olyan eszközt adott a tudásra szomjazok kezébe, amelyet minden túlzás nélkül forradalminak lehet nevezni. Művének jelentőségét már küzdelmes élete vége felé kezdte felismerni a világ, de mérhetetlen hatása igazán csak azután kezdett kibontakozni, s korunkban is töretlen erővel érvényesül.— Kortársai kinevették, ellenségei a vesztére törtek, de ő néhány lelkes munkatársával szívósan tört a cél felé. — Életművének állít emléket ez a könyv. Gutenberg életéről nem sok adat maradt ránk, de a szer-