Kulcsár Kálmán: Társadalom, politika, jog (Budapest, 1974)
A társadalom és a politika
Kelley: Communication and Persuasion. Psychological Studies of Opinion Change. New Haven 1953. 271. p. 58 Ilyen konkrét adatokkal eddig mindössze egy kísérleti vizsgálat eredményeinek értékelése folytán rendelkezünk. 1960-ban ugyanis a budapesti József Attila Színház egy előadásán kérdőívekkel felmértük, hogy a nézőket mi indította a darab megtekintésére. (A kérdés ez volt: „Miért nézte meg ezt a darabot?”; a válaszvariánsokat előre megadtuk.) Ebből kiderül, hogy az újságok befolyása a férfiak esetében nagyobb (34 százalék), mint a nőknél, (24 százalék), a közönségszervezésnek a nőknél van valamivel nagyobb hatása (29 százalék), mint a férfiaknál (20 százalék), a baráti, ismerősi befolyás nagyjából azonos (21, illetőleg 20 százalék), míg a partner javaslata jóval nagyobb súllyal esik latba a nőknél (10 százalék), mint a férfiaknál (1,2 százalék). Az egyéb indítóok hatása (pl. a darab vagy a címének ismerete) a férfiak esetében nagyobb (19 százalék), mint a nőknél (15 százalék). (Az adatokat tizedesre nem számoltuk, így nem adják ki pontosan a 100 százalékot.) Ezekből az adatokból is vonhatók le bizonyos tanulságok, amelyek további (kor, foglalkozás stb.) bontásban még differenciáltabbak lehetnek. Itt azonban az adatokra csak példaképpen hivatkozunk. 59 J. Lambert: Structure social et opinion publique. L’opinion publique. 91—92. p. 60 B. Bereisen: Democratic Theory and Public Opinion. H. Eulau—S. Eidersveld—M. Janowitz: Political Behavior. A Reader in Theory and Research. Glencoe 111., 1956. 115. p. 61 Lásd erre Roucek: id. mű 389. és köv. p., vagy L. D. Truman id. mű 321. és köv. p. Truman egy újabb tanulmányában kifejti, hogy az egyszerű polgár és a kormány között különféle hatalmi csoportosulások vannak, és csak ezek gyakorolhatnak befolyást a kormányra, illetőleg az állami vezetésre. Lásd: The American System in Crisis-Political. Science Quarterly. Vol. LXXIV. Dec. 1959. Ezt a kérdést vizsgálja a The Annals of the American Academy of Political and Social Science 319. kötete is (Unofficial Government, Pressure Groups and Lobbies). A kötet egyik tanulmánya megállapítja, hogy az ún. „lobby” nem más, mint a törvényhozók „minden módon” való befolyásolása törvényhozó tevékenységüket illetően. (F. Celler: Pressure Groups in Congress. 1. p.) 198