Kulcsár Péter: Kapisztrán János - Magyar história (Budapest, 1987)
A keresztes
ahhoz képest, amilyen öreg vagyok, Istennek hála elég jól érzem magam, amit - ha a jó Istennek is így tetszik - nektek is kívánok. Figyelmetekbe ajánlom capestranói zárdámat és szerzetestestvéreimet. Nektek Isten bőven adott földi javakat, kérlek benneteket, hogy tegyetek jót ezzel a hellyel, mert ennél nincs számomra kedvesebb. Hiszem, hogy kedvemért teljesítitek kérésemet. Legyetek biztosak abban, hogy ha annak a helynek és a benne lakó szerzetestestvéreknek adtok valami segítséget és alamizsnát, azt úgy veszem, mintha nekem adtátok volna. És hálás leszek nektek nemcsak ebben az életben, hanem a jövőben is. Még csak arra kérlek benneteket, igyekezzetek jól élni, hogy jól halhassatok meg. Mert amint vet valaki ebben az életben, úgy fog aratni a jövőben. írtam Magyarországon, Buda városában, 1456. március 20-án. Krisztusnak alázatos szolgája, a ti öreg, szegény testvéretek, Kapisztrán János.” Április közepén elindult az Alföldre. Útjának állomásai részleteiben nem ismeretesek, tevékenységének fő területe Baranya, Bács, Bodrog, Csanád megye volt. Tudjuk, hogy sokfelé hívták, Pécsváradra, Nándorfehérvárra, Siklósra, Zalába stb., de nem jutott el mindenhová. Sok helyre - például Szabolcsba - levelet küldött, máshol társai képviselték: Veronai Gábor, Giovanni da Tagliacozzo, bizonyos Konrád meg Onofrio testvér és az egész, több tucatot számláló kiséret, továbbá egy sereg magyarországi obszerváns tőle nyert kiküldetéssel járta az országot. Az alkalmat megragadta arra, hogy rendjének dolgában is eljárjon. A felkeresett helységekben újoncokat toborzott a szerzetbe, megreformálta a ferences kolostorokat, templomokat vett át az obszervánsok számára. Láttuk, hogy ebben a magyar rendek is támogatták. A konventuálisok ellenállása azonban itt is erős volt, Rómában pedig még javában folyt a huzakodás a IV. Jenő-féle bulla érvénye körül, ami természetesen ezen a tájon is éreztette hatását. Emellett néhol bonyolult problémák merültek föl. Az újlaki ferences kolostort a helység ura, Újlaki Miklós kérelmére a pápa még 1451-ben átengedte az obszervánsoknak. A konventuálisok ellenkeztek, de az adományt a kedvezményezettek sem akarták elfogadni, mert a kolostor javai per alatt 186