Lackó Miklós: Válságok - választások Történeti tanulmányok a két háború közötti Magyarországról - Társadalomtudományi Könyvtár (Budapest, 1975)
Az Új Szellemi Front történetéhez
Jegyzetek 1 József Attila összes müvei. III. Szerk. Szabolcsi Miklós. Bp. 1958. 376-408. 1. - A kötet Jegyzetek és dokumentumok c. részében, József Attila Új Szellemi Front c. vitaírásának mellékleteként, közli az Új Szellemi Frontra vonatkozó legfontosabb bibliográfiai adatokat, a népi írók 1935. április-májusi cikkeit, és sok egyéb adattal és utalással is segíti a helyes tájékozódást. - Tanulmányunk az anyagfeltárásban s több értékelő megállapításban is sokat köszönhet ennek a gondos összeállításnak. 2 Ennek nem mond ellent az, hogy többször tettek kísérletet az elmarasztaló ítélet megfellebbezésére. így pl. Illyés Gyula még 1945- ben is az Új Szellemi Frontra mint pozitív hagyományra hivatkozva hívta fel az írókat és a hatalmat az új Magyarország építésében való széles körű együttműködésre. (Illyés Gyula: Újabb szellemi front? Ingyen lakoma. Bp. 1964.1. köt. 419-427.1.) 3 Féja Géza: A Márciusi Front hiteles története. Magyar Út, X. évf. 1941. ápr. 10. - Cikkében Féja az Új Szellemi Frontot a Márciusi Front elődjének nevezi. 4 Vö. József Attila összes müvei. III. köt. 407.1. 5 Németh László: Vissza a belső körre! Tanú, 1935. I. köt. 1. 1. 6 Uo. 7 Ignotus Pál: Elvek, frontok,nemzedékek. Irodalomtörténet, 1970. 3. sz. 634.1. 8 Cs. Szabó László írta erről találóan 1942-ben: „Az író egy idő óta néptanító, segédlelkész és »mezei bölcselő« egy személyben... A századfordulónak a »Part pour Part« volt a kelepcéje, az én nemzedékemnek Zuboly a kísértője, aki a zöldkeresztes nővértől a kultuszminiszterig minden szerepet maga akar eljátszani.” Cs. Szabó László: Haza és nagyvilág. E. n. 8.1. 9 Szabó Dezső: Gömbös Gyula. Az egész látóhatár. Bp. 1939. II. köt. 10 A Szózat munkatársa volt Farkas Zoltán, a Nyugat képzőművészeti kritikusa, Schöpflin Aladár, Papp Viktor és mások. Németh Imre a lap fővárosi rovatát vezette. 11 „A kevésbé civilizáltak magukban sohasem diadalmaskodhattak volna egy egész előrehaladott szellemi kultúrán és az emberi szolidaritás gondolatán alapuló szociális szervezeteken. Ehhez átpártoló renegátok kellettek.” Heinrich Mann: A gyűlölet. Népszava, 1933. jún. 18. 12 Ld. pl. Lendvai István: A harmadik Magyarország. Bp. 1920. 13 Erről részletesebben ír Szabó Miklós: Új elemek az értelmiségi ifjúság mozgalmaiban az 1920-as-30-as évek fordulópontján c. tanulmányában. (Kézirat.) 14 Ld. erről részletesebben Lackó Miklós: A nemzedéki tömörülésről és a szakadásról. A népi mozgalom kezdetei. Új írás, 1971. szept. Ebben a kötetben: 1. az első tanulmányt. 153