Lőrincze Lajos: Nyelvművelő levelek. Az Akadémia Nyelvtudományi Intézetének levelesládájából (Budapest, 1964)

Levelek (1-450)

nevének, valamint az ugyancsak két í-vel, egy Hel írt mai személynévnek is, tékát József Attila keresztnevének is. Más kérdés a két szó helyesírása. Az Akadémia helyesírási szabályza­tának 1954 őszén megjelent, ma is érvényes 10. kiadása a személynévre csak ezt az alakot ismeri el helyesnek: Attila. A szabályzat régebbi ki­adásai (1915-től 1950-ig) mind a két alakot megengedik: Attila vagy Atilla. Megtaláljuk mind a két írásmódot régi szövegekben is, külföldi (idegen nyelvű) forrásokban is. A görög feljegyzések két i-vel és egy 1-lel jelölt alakot használnak, a latin emlékekben emellett előfordul már a mai köznyelvi kiejtésnek megfelelő Atilla is. A Gombocz Zoltán és Melich János szerkesztette Magyar etymologiai szótár 1. füzetében (1914-ben) még a kiejtés szerinti alak a címszó. Miután azonban szófejtésük nyomán bizonyossá vált, hogy a név a gót atta ’atya’ szó kicsinyítő képzős szár­mazéka, megszokottá vált az eredetibb alakra való visszatérés. A sza­bályzat legújabb kiadásának egyik fő törekvése úgyis a kétféle írású alakok megszüntetése volt. Annak a bizonyos ruhának a nevét régente is csak így írták: atilla. Pedig ez a szó végelemzésben szintén az Attila tulajdonnévből származik, így olvashatjuk az említett etimológiai szótárban. Ma a közszót a kiejtés alapján, a tulajdonnevet a szó származtatása alapján kell írnunk. A Rádió hivatásos bemondóinak a magyar köznyelvi kiejtéssel kell beszélniök, de hozzá kell tennünk, hogy a magyar köznyelvnek is lehet több eltérő színezete aszerint, hogy milyen tájról való ember beszéli. Ez azonban nem érinti az Attila név kiejtését. Ennek Atilla kiejtése nem táj szólás, hanem az Attila alakban írt név helyes köznyelvi kiejtése. Ha némelyek betű szerint így mondják: Attila, ez sem tájnyelvi ejtés, hanem abból fakad, hogy az illető a betűket szokásos hangértékük szerint olvassa, mert nem ismeri ennek a névnek általánosan elterjedt és helyes ejtés­módját, mely ebben az esetben — és még néhány szóéban — eltér a betű­ejtéstől. Géza. Ennek a névnek származásáról szeretne többet tudni özv. Kardos Gézáné budapesti levélírónk. Ez a személynevünk ilyen alakban nem volt meg a régiségben; Szent István király apjának és I. meg II. Gézának a nevét is másként mondták a nnak idej én; a Géza forma ugyanis téves olvasásból ered. A régi korban igen sokféle írásos változatban fordult elő (akkor még se nálunk, se máshol 22

Next