Marosi Sándor - Sárfalvi Béla (szerk.): Európa 2. (Budapest, 1975)
Dél-európai országai
partján régi átkelőhely, amely felett erőd (Petrovaradin [Pétervárad]) székelt. Gépgyártása elsősorban a mezőgazdaság gépesítését szolgálja. Ismertté váltak mezőgazdasági kiállításai. A Vajdaság fejlett mezőgazdasága élelmiszeripar kiépítéséhez vezetett. Kulturális téren a magyar vonatkozású intézmények: magyar egyetemi fakultás, Bratsztvo-Jedinsztvo (Testvériség-Egység) könyvkiadó vállalat, a rádióadások, a napilap (Magyar Szó) kiemelkednek. A termékeny Észak-Bácska vezető városa Subotica (Szabadka; 90 ezer fő). A város sokoldalúan fejlődő iparában jelentős a mezőgazdasági gépgyártás. Forgalmas határszéli város, kulturális kapcsolatot (magyar színház) épített ki Szegeddel. A Szabadkához közel fekvő Palicsi-tó a városlakók kedvelt kiránduló- és fürdőhelye. A Bánság legnagyobb városa Zrenjanin (Nagybecskerek; 60 ezer fő) a Béga-csatorna mentén, sokoldalú és fejlett élelmiszeriparával tűnik ki. A vajdasági városok közül 35—45 ezer körüli lakosúak: Vrsac (Versec), Sombor (Zombor) és Kikinda (Nagykikinda). A Szerémség legnépesebb városa Sremska Mitrovica (32 ezer fő). Pancevo (Pancsova; 50 ezer fő) Belgrád vonzáskörébe került (Duna-híd, közvetlen vasúti összeköttetés). Kosovo-Metohija sokáig az ország legelmaradottabb területei közé tartozott. Az iparosodás elindította a városiasodást, s ma négy 40 ezernél népesebb városa van (Pristina —70, Kosovka Mitrovica, Prizren és Pec 42—42 ezer lakosúak). Lakosságszámuk az utóbbi két évtizedben általában kétszeresére nőtt, s ezért erősen megváltozott városképük. Pristina főiskolája és fakultásai az albán nemzetiségi kultúrát ápolják. HORVÁTORSZÁG Jugoszlávia második legnagyobb területű és népességű szövetségi köztársasága a Horvát Szövetségi Köztársaság. Területe: 56 540 km2, lakóinak száma valamivel több mint 4,4 miihó fő. Földrajzi helyzetét és gazdasági jelentőségét az Adriai-tengerrel való kapcsolata döntően befolyásolja (Isztria, a horvát tengermellék, Dalmácia). A belső területek (Száva—Dráva köze, Muraköz, baranyai háromszög) nemcsak éghajlatukban, hanem termelésükben is különböző tájak. A tenger és a Száva-völgy között emelkedő Magas-Karszt sajátos mostoha vidék. A Horvát Szövetségi Köztársaság a nemzeti jövedelemben 27%-kal, az ország ipari termelésében 28%-kal részesedik. Az energiahordozókban és ásványkincsekben (barnaszén, kőolaj, vízerő, bauxit) nem szűkölködő köztársaság az egyes iparágakban úgyszólván egyeduralkodó vagy vezető szerepet tölt be. Az ország hajóépítésének 95%-a, cementgyártásának 64%-a, gumiiparának 57%-a, az elektromos ipar termelésének 42%-a, a vegyipar termelésének 38%-a Horvátország ipari üzemeire jut. Az általános és a speciális gépgyártásban vezető hely illeti meg. Mezőgazdasága rendkívül változatos (mediterrán, kontinentális), belterjes. Az állattartás és halászat nagymértékben hozzájárul az ország tej- és húsellátásához. Közlekedésének 2 fő ütőere: a Ny—K-i (Zágráb—Belgrád) és az adriai (Zágráb— Fiume, ill. — Split) vasút. Part menti vasútvonala nincs, ezt a hajózás pótolja. A főváros Zagreb (Zágráb; 566 ezer fő) fejlődése sokban hasonló Belgrádéhoz. Szintén a gyorsan fejlődő városok közé sorolható, hiszen az utóbbi 90 év alatt lakói- 434 nak száma több mint 18-szorosára növekedett (1880-ban csak 30 ezer fő).