Marosi Sándor - Sárfalvi Béla (szerk.): Európa 2. 2., átdolgozott kiadás (Budapest, 1980)
Dél-Európa országai - dr. Dudás Gyula: Jugoszlávia
Területileg a legkisebb, gazdaságilag a legfejletlenebb Déli gazdasági körzet Macedóniát és Kosovo-Metohiját foglalja magába. Jelentős az ércvagyona. Az ipari termelés volumene még mindig aránytalanul kicsi. A textilipar mellett jelentős szerepet játszik a bányászat és a színesfémkohászat. A külterjes, pásztorkodó állattenyésztés mellett a poljékban és a folyóvölgyekben (Vardar) intenzív ipari növénytermesztés folyik. A kialakulóban levő komplex gazdasági körzetek ma még csak egyes vonatkozásokban szerepelnek a jövőbeli fejlesztési célkitűzésekben. Ezért jelenleg még mindig az államot alkotó szövetségi köztársaságok képviselik a komplex gazdasági területi egységeket s egyúttal körzeteket. SZERBIA Jugoszlávia legnagyobb területű és népességű szövetségi köztársasága a Szerb Szövetségi Köztársaság. Területe 88 360 km2, lakóinak száma 1967-ben 8,1 millió fő. Az ország K-i felében elhelyezkedő köztársaság két autonóm tartományával igen eltérő gazdasági és természetföldrajzi jellegű területekből áll. Sokféle ásványkincsének, termékeny földjének köszönheti gazdagságát. Az ország vízienergia-készletének mintegy 30%-ával, barnakőszén- és lignitkészletének pedig majdnem a felével rendelkezik. Különösen kitűnik a réz-, az ólom- és cink-, az antimonércek, a magnezit és az azbeszt előfordulásának gyakoriságával. A nemzeti jövedelemből 37%-kal, az ország ipari termeléséből 32%-kal, a mezőgazdasági termelésből 50 %-kal részesedik. A nagyobb városokban és az érctelepek vidékén összpontosult iparágakból a színesfémkohászat, a gépgyártás és az élelmiszeripar országos jelentőségű. A Szerb Szövetségi Köztársaság és egyben Jugoszlávia fővárosa Beograd (Belgrád), a Sumadija legészakibb peremén, a Száva és a Duna egybefolyásánál helyezkedik el. A gyorsan fejlődő európai városok közé tartozik (1910-ben 90 ezer, 1953-ban 470 ezer, 1967-ben 700 ezer fő). Földrajzi fekvése igen kedvező. A Nyugat- és Közép-Európát DK-Európával és a Közel-Kelettel összekötő műutak és vasútvonalak találkozóhelye. Mint a Duna egyik legforgalmasabb kikötője, fontos szerepet vállal a nemzetközi víziút hajóforgalmában is. E kedvező fekvés a múltban stratégiai kulcshelyzetet biztosított a városnak. Éppen ezért birtoklásáért évszázadokon keresztül ádáz küzdelem folyt. A többször is gazdát cserélt város történelmében az egyik legnevezetesebb esemény 1456-ban az akkori nándorfehérvári diadalhoz fűződik. Közvetlenül a Duna partvonala felett, a mintegy 50 m magas mészkőtetőn állott régi vár helyén a XVII. sz.ban új vár, a még ma is ép Kalemegdan épült. A török uralom alatt levő város e vár körül, a Duna és a Száva partján helyezkedett el. Később, miután a szerb királyság fővárosa lett (1882), az alig több mint 26 ezer főt számláló város a magasabban fekvő szintek felé terjeszkedett. Az új városközpont Kalemegdantól távolabb, DK-i irányban, a régi török vízvezeték mentén térré kiszélesedő Terazije lett. E tér körül összpontosultak a szerény méretű, a századforduló kicsiny országára emlékeztető középületek. Az első világháború pusztításait a város gyorsan kiheverte s a meg- 406 nagyobbodott országban funkciói fontosabbak lettek, az erőteljes építkezéssel meg-