Mészáros Vilma: A mai francia regény. A kísérleti regénytől a regénykísérletekig (Budapest, 1966)
Az eipia megmetnése (Utószó helyett)
szerűvé vált Hemingway utolsó interjújában jellemző módon azzal magyarázta Az öreg halász és a tenger világsikerét, hogy szerencséje volt, mert „egy jó öregemberre és egy jó kisfiúra” bukkant (Élet és Irodalom, 1961. IX. 23.). Értelemmel átvilágítható bonyolultság s a kataklizmákon átvergődő emberek egyszerűsége - ez korunk kettős követelménye az íróval' szemben. Ma minden leegyszerűsítés hazug, de aki úgy akarja a világot megismerni, hogy előbb a „káosz uralma alá engedi” - mint Gaétan Picon javasolja egy, a nyugati értelmiség világképét tárgyilagosan és híven tükröző antológia bevezetőjében (Korunk szellemi körképe, 1961). - az az egyszerűsítésnél is hamisabb képet kap. A káosz sohasem lehet rendező elv. József Attila, akinél jobban senki sem egyesítette még a világ külső és belső bonyolultságának átélését az értelembe vetett hittel, a rendben, az ember gyönyörű képességében” látta a tudomány, lélek és társadalom megismerésének végső kulcsát, és igaza volt. A kínokban fogant megismerés rendteremtő törvényét Semprun Nagy «tamásában már megtalálta a francia regény. Idő kérdése, mikor lesz folytatása. Akkor majd végleg kirajzolódik a ma művészetének kettős arca; az epika bomlásának kora egyszersmind újjászületésének bölcsője is.