Molnár Erik et al. (szerk.): Magyarország története. Az abszolutizmus kora Magyarországon 1849-1867 (Budapest, 1964)
VIII. Az ellenforradalom kora Magyarországon
A magyar társadalom: munkásosztály. A tömegek kultúrszinvonala 427 ország lakosságának csak egyötöde-egyhatoda hallgathatott rádiót. Az első világháború utáni években Európa-szerte a film a tömegszórakozás legfontosabb eszközévé válik. De nálunk a falvak lakosai ebből is ki voltak rekesztve, ez a szórakozás is luxusszámba ment, amit mutat az is, hogy az ország felnőtt lakosai évente átlagosan háromszor tudtak csak filmszínházba elmenni. A szállításban és közlekedésben terjed az autó használata, Budapest közlekedésében megjelennek a taxik, s a legvagyonosabb osztályok körében a személygépkocsik is tért hódítanak. A dolgozó tömegek között azonban még a kerékpár használata is lassan terjed. 126. kép József Attila Í27. kép Részlet József Attila: Hazám című versciklusának kéziratából A munkaidő törvényes szabályozása és lerövidítése Európa országaiban a szabadidő és szórakozás új tömegformáit alakította ki: a strandolás, a turisztika, a különböző sportok éppen a két világháború között váltak a mindennapi élet megszokott részévé. A modernebb és kulturáltabb életforma, a technikai haladás követelményei világszerte szükségessé tették a tömegek kulturális színvonalának emelését. Ez a törekvés Magyarországon elsősorban az oktatási hálózat valamelyes kibővítésében, a tanyai iskolák kiépítésében, az alsófokú oktatási kötelezettség megszigorításában jelentkezett. Mindez azonban nagyon kevés volt ahhoz, hogy változtasson az általános kulturális elmaradottságon. A 6 éven felüli lakosság számottevő része, mintegy háromnegyed millió ember 1930-ban még írni-olvasni sem tudott. Az analfabétizmus még mindig tömegjelenség volt Magyarországon. A paraszt- és munkáscsaládok gyermekei legfeljebb négy vagy hat elemit végeztek, ha pedig a legnagyobb erőfeszítés és áldozatok árán mégis tovább akartak tanulni, legtöbbször az iskolarendszer korlátaiba ütköztek, amelyek biztosították az uralkodó osztály számára a kultúra és művelődés monopóliumának fenntartását. Az ún. polgári iskola pl. zsákutca-rendszerével elzárta a magasabb képzettség megszerzésének