Myrdal, Jan: A kultúrák keresztútján. Afganisztáni útirajz - Világjárók 60. (Budapest, 1968)

JAN MYRDAL: A KULTÚRÁK KERESZTÜTJÁN „Miért éppen Afganisztánt válasz­tották?” — kérdezték ismerőseik a sok országot megjárt svéd házaspártól, mikor elhagyták hazájukat. „Talán azért — válaszolták —, mert oly tá­volinak tetszett ez az ország, s nem tud­tunk semmit róla. Tudatlanságunk pe­dig összhangban állt az általános hazai tudatlansággal a világ e táját illetően.” A saját szemükkel akartak látni, tapasz­talni. Emellett még az autósport ro­mantikája is csábította a svéd házaspárt. És vonzotta őket az itt élő büszke, szilaj, ismeretlen emberek iránti rokonszenv, akiket egyetlen gyarmatosító hatalom­nak sem sikerült leigáznia. Az útikaland intellektuális élménnyé mélyült és érzelmileg gazdagodott. A svéd író és felesége megszerették ezt az országot, mely már az ókorban is a kultúrák szintézisének a területe volt. Itt találkoztak és hatottak egymásra termékenyítőén az indiai, kínai, perzsa és közép-ázsiai kultúrák. Afganisztá­non át vezettek a Kelet-Azsiát Európá­val összekötő nagy kereskedelmi útvo­nalak. A Selyem Űtjáért majd 2000 éven át folytak a háborúk. A háborúk újra meg újra feldúlták Afganisztánt, mely — nagyrészt ennek következtében — ma a világ legelma­radottabb országai közé tartozik. Nincs vasútja, útjai rosszak. A lakosság el­enyésző része lakik városokban, nagy részük nomád. 20. Ulí 0.В7.П, >4: GON DOLAT

Next