Némedi Dénes: A népi szociográfia 1930-1938 (Budapest, 1985)

I. A szociográfia a közéletben

szervezetek világa között természetesen nem éles, mindenek­előtt azért nem, mert a fiatalok is részt vállaltak a nép felé for­dulás szimbolikus, ideológiai megfogalmazásban. Az irodalmi közélet és az ifjúsági szervezetek világa leginkább a századvég ellenzéki, konzervatív-nacionalista erdélyi politikusáról és pub­licistájáról elnevezett Bartha Miklós Társaságban fonódott össze. Ez az 1925-ben jobboldali kezdeményezésre alakult egylet már programjában is a „sorsproblémák” „tudományos igényű” tisztázását kívánta, s más egyletektől eltérően meg is őrizte sa­játos arculatát, vitafórum maradt, igényes előadásokat rende­zett, nem süllyedt el az egyletesdi mocsarában. Nagy szerepe volt ebben annak, hogy — részben az alapítók szándékától füg­getlenül — egy ideig központja volt a népi irányzat keletkezé­sét megelőző irodalmi mozgolódásoknak is. Ez természetesen azt jelentette, hogy Szabó Dezső radikális parasztorientációját fogadták el. Az agilis Fábián Dániel irányítása alatt 1927 után a fiatal értelmiség legsúlyosabb csoportja lett a BMT, feltűnt itt Féja Géza, Kodolányi János, József Attila. Sok más csoport­tól eltérően, jó értelemben vett országos feltűnést tudtak kelte­ni, így 1928-as Ifjú szívekben élek című megemlékező kötetük­kel, ugyanez évben a parasztproblémáról rendezett előadásso­rozatukkal, majd Új magyar föld címen kiadott évkönyveikkel, irodalmi estjeikkel. 1930 elején megpróbálták megszervezni az ifjúsági parlamentet a különböző, egyetemistákat tömörítő szervezetek részvételével, de 1930 őszén a Társaságot a balol­dali tagok egy része elhagyta, s ezzel kivételes jelentőségét el­vesztette. A húszas évek végén, a harmincas évek elején a BMT mellett más hasonló társaságok is kialakultak. A BMT-vel szervezeti kapcsolatban is levő Olt Károly-féle Kelet-Európai Szeminá­rium a Pro Christo Diákok Házában — ez a protestáns egyhá­zi szervezetek által fenntartott egyetemi kollégium volt —, ugyancsak a társadalmi kérdések, a társadalmi feszültség okai iránt érdeklődött, s itt is érvényesült bizonyos baloldali ideoló­giai befolyás.1 Baloldali hatás volt megfigyelhető a miskolci 27

Next