Némedi Dénes: A népi szociográfia 1930-1938 (Budapest, 1985)
Jegyzetek
21. Boldizsár Iván: Egy pesti bér ház szociográfiája = Magyar Kultúra. 1935. II., 106. o.; 1. még uő.: A budapesti városszéli telep = KathoV- kus Szemle. 1935., 482. sk. o. 22. Szabó Zoltán: A könyv és a falu = Katholikus Szemle. 1935., 395., 397. o. 23. Boldizsár Iván: Hogyan él, dolgozik, tanul, szórakozik, eszik, koplal — és pusztul egy magyar falu 1935-ben = Nemzeti Újság. 1935. ápr. 21., 5. o. 24. Ortutay Gyula: A magyar lélek alapvonásai népi kultúránkban. Szeged, 1933., 6—10., 13., 18. o. Ortutayék építettek Lévy-Bruhl elméletére, felhasználták a szegedi könyvtárigazgató, id. Bibó István kis tanulmányát: A primitiv ember világa. Szeged, 1927. Nyilvánvaló összefüggés áll fenn Ortutay módszertani intuitivizmusa és etnológiai elmélete között. 25. Tömöri Viola: A parasztság szemléletének alakulása. A parasztság szemléletének és eszméltségi fokának lélektani vizsgálata. Szeged, 1935., 10., 12. o. 26. L. i. m. 34—40., 43—51. o. 27. L. i. m. 55—59., 95—105. o. 28. Idézi Huszár Tibor: i. m. 281—282. o. 29. A röpirat szövege megjelent József Attila prózai művei közt. Pl. József Attila: Tanulmányok, cikkek, levelek. Budapest, 1977., 362— 363. o. Erdei tanulmányát Fábián Dániel közvetítette a Századunknak, ahol 1931-ben megjelent. Új kiadása: Erdei Ferenc: Településpolitika, közigazgatás, urbanizáció. Budapest, 1977., 43. sk. o. 30. Erdei, i. m. 43. o. 31. L. i. m. 43., 44., 48. o. A parasztokról: „Egyik felől kulturális csőd, nemzeti megfeneklés, tehát várnak valami megújhodást, másik felöl új élet keresése és lehetősége, tehát kínálják a megújhodást.” (44. o.) 32. Erdei Ferenc: Egy különös falukutatás története. In: Településpolitika ... 14—15. o. 33. A mozgalom „hivatalos” kezdete is a tanyakérdéshez kapcsolódott: 1928. márc. 20-án a BGK-ban előadást tartott Gesztelyi Nagy László, a kecskeméti Mezőgazdasági Kamara igazgatója a tanyakérdésről, s ezután határozták el Buday Györgyék az agrársettlement-munka megszervezését. Gesztelyi előadását 1.: A jövendő magyar intelligencia és a tanyakérdés. Szeged, 1928. A tanyakérdés irodalmának tömör áttekintését és kritikáját Erdei először 1935-ben (MG II., 271—272. o.), majd 1942-ben adja (Magyar tanyák. Budapest, 1976., 255— 258. o.). Két történeti munka mindenesetre már Erdei előtt rámutatott a tanyatelepülés társadalmi összefüggéseire: Györffy István: Az alföldi kertes városok. Budapest, 1926., Szabó István: A debreceni tanyarendszer kialakulása — Föld és Ember. 1929. 34. Dénes Iván Zoltán tanulmányában (A paraszti polgárosodás modellje. 279