Némedi Dénes: A népi szociográfia 1930-1938 (Budapest, 1985)
I. A szociográfia a közéletben
reformelképzeléseihez (amelyek olykor veszedelmes közelségbe kerültek a tekintélyuralmi törekvésekhez), de különösebb kapcsolata a népi eszmékkel és a népies társadalomkutatással nem volt (eltekintve attól, hogy a Pro Christo munkaközösségének két tagja, Elek Péter és Gunda Béla mint geográfus, illetve etnográfus Magyary kutatásában is részt vett). Magyary kutatásának eredményei azonban csak 1939-ben kerültek nyilvánosságra, akkor, amikor az említett akció (a Táj- és Népkutató Központ létrehozása) is véget ért már.126 A népiek és az urbánus baloldal vitája is a Márciusi Front megalakulása idején élesedett ki. Az utód nagyon nehéz helyzetben van e vita ábrázolásakor, hiszen a támadások, mint Bálint György írta: „hol nyíltan, hol célzásokkal, hol élesen, hol vállveregetó' fölénnyel” folytak,127 s bizony a célzások inkább a beavatottak számára érthetőek, az irodalmi körökben forgalomban lévő pletykák és vélemények pedig csak véletlenszerűen jutnak tudomásunkra. Ahogy a népi tábor határozottabb szellemi és politikai mozgalom alapját öltötte, a Szép Szó csoportja (az urbánus baloldalon a legharcosabb) is élesebben elhatárolta magát tőle. A Márciusi Fronttal való egyetértést kinyilvánító pársoros közlemény mellett legalább akkora súlya volt annak az ugyancsak rövid tanulmánynak, amelyben József Attila nem a népiek nézeteit kifogásolta, hanem az egész jelenség alól kívánta kihúzni a társadalmi talajt. A nép fogalma eo ipso romantikus — úgymond —, mert egyrészt „társadalmi viszonylatban... tisztább fogalmak birtokába jutottunk, szabatosan szólva: határozott képzetünk van a tőkés termelési módon alapuló polgári társadalmi rend szerkezetéről, az osztályokról”. Másrészt — ez az érv implikálva van az előzőben, és igazából ez a súlyosabb — a magyar társadalom polgári társadalom, nem lehet tehát olyan fogalmakkal jellemezni, melyek jobb híján Petőfi korában még elfogadhatóak voltak. Romantikus a népiesség, mert nem korszerű a fenti kettős (tudományos és társadalmi) értelemben (s viszont: a korszerű gondolat, a helyzet adekvát tudata egyszersmind forradalmi jellegű József Attila számára), ezt a romanti-93