Ortutay Gyula: Kis magyar néprajz. 4., átdolgozott kiadás (Budapest, 1966)
XII. A magyar népismeret története
tál Ady Endre publicisztikájának is sok köze van a parasztsággal foglalkozó e korbeli társadalomtudományi írásokhoz. A Galilei Kör vitái, folyóirata, a Századunk is nyilvántartja mindezeket a kérdéseket. De nem célunk a társadalomtudományi kutatások történetét adni. Arra is csak utalásszerűén emlékeztetünk, ami a két világháború közt e téren történt. Már a húszas években egyre-másra jelennek meg röpiratok, amelyek a magyar falu, a parasztság válságát leplezik le. (Egyiknek társszerzője volt József Attila is!) íróink azok, akik a falu problémáinak feltárásában elől járnak, mint ez az előző fejezetekből is kiderülhetett. így mindenki előtt Móricz Zsigmond az, aki szinte minden paraszti baj, nyomorúság iránt érzékenyen veti fel az új meg új vitakérdéseket. A harmincas évek elején Illyés Gyula egyik cikke indít el új vitát, s cikkei, valamint a Puszták népe című nagyjelentőségű könyve nyomán kibontakozik a falukutató irodalom. Különböző politikai nézetű írók, szociológusok, néprajzi kutatók fognak össze Magyarország, a magyar falu új felfedezésére (Féja Géza, Erdei Ferenc, Szabó Zoltán, Kovács Imre, Darvas József és még többen mások). Maga ez a hiányos névsor is mutatja, hogy politikailag milyen eltérő tendenciát jelentenek ezek az írók. Felszabadulásunk utáni munkásságuk, pohtikai nézeteik, pártállásuk szembekerülése mindennél világosabban megmutatta ezt. Nézeteiket már a két világháború közt bírálja Révai József, aki az egész falukutató mozgalom első marxista elemzését adja. Legutóbb az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Elméleti Munkaközösség adta a népi írók és benne a falukutató mozgalom ideológiai elemzését, bírálatát, elismerve munkásságuk irodalmi értékét, de határozottan elutasítva e népi mozgalom politikai állásfoglalását, a harmadikutas nacionalizmust. A felszabadulás után számos cikk jelenik meg, de a paraszti kérdés már nem az előző korok tragikus kérdésfeltevését igényli. Veres Péternek egyik könyve (A paraszti jövendő) körül éles vita alakult ki. Veres Péter a magyar irodalomban egyike a szegényparasztság'küldötteinek s a két világháború i83