Pais István: A görög filozófia (Budapest, 1982)
Az ókori művészet számos örökbecsű, bizonyos értelemben ma is mintaként szolgáló és utánozhatatlan alkotást hagyott ránk. Joggal mondhatjuk ugyanezt az antik görög filozófiáról is, amelyet a valóságszemlélet frissesége, a gondolkodásmód nyitottsága és az általános, gyakran rendkívül elvont összefüggések érzékletesen pontos megragadása jellemez. Régi, sokszor fájón emlegetett igényt elégít ki Pais István, amikor sokévi kutatómunkájára és oktatói tapasztalataira támaszkodva, az eredeti művek és a mértékadó szakirodalom alapján összefoglalóan elemzi az ókori hellén bölcseletet. Részletesen bemutatja az egyes iskolák és gondolkodók tanítását; megvilágítja a filozófiai tanok belső logikáját, ismeretelméleti és osztálygyökereit, társadalmi szerepét, s arról sem feledkezik meg, hogy felhívja rá a figyelmünket: nagyon régi gondolatok is lehetnek élők, segíthetnek mai kérdéseink megválaszolásában. Elemzései gondosan árnyaltak, tudományosan megalapozottak. Az