Pausztovszkij, Konsztantyin: Messzi-bolyongás - Világjárók 96. (Budapest, 1974)
PAUSZTOVSZKIJ : Messzi-bolyongás Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij (1892-1968), a szovjet prózaírásnak immár klasszikus mestere egy rövid önéletrajzi vázlatában elmondja: alkotómunkájának, az írásnak egyik alapfeltétele az utazás. Első jelentős könyve, amellyel 1932-ben valósággal belerobbant a szovjet irodalmi életbe, a Kara- Bitgaz egy Kaszpi-tenger melléki kalandos, nem is veszélytelen utazás gyümölcse. És jelképnek is szép, hogy önéletrajzi regényciklusának utolsó kötete a Barangolások könyve címet viseli. Ahány út, annyi könyv - mondja Pausztovszkij. Utazásainak élményanyaga elsősorban regényeibe, novelláiba került be. Ezeken kívül sok olyan írása van - hoszszabbak-rövidebbek -, amelyek lírai jegyzet, napló, feljegyzés, emlékezés formájában vallanak barangolásairól, bolyongásairól, úti kalandjairól. Pausztovszkij éles szemű megfigyelő, írhat hazája, a Szovjetunió különböző tájairól, írhat Lengyelországról, Bulgáriáról, Franciaországról, Olaszországról, Angliáról, Belgiumról - nem azt veszi észre (vagy nem csak azt), amit az útikönyvek felsorolnak. Elválaszthatatlan egységben látja a tájat és az embert, történetét, művészetét és új alkotásait meg a természet gazdagságát. Kötetünk, amely Konsztantyin Pausztovszkij útirajzainak írói terméséből ad bő válogatást, ismét legfőképpen azzal ragadja magával az olvasót, amellyel a magyar nyelven eddig is szép számban sorakozó Pausztovszkijkötetek: az író bámulatos természetábrázolásával. A kötet borítója Levitan Március című festménye alapján készült.