Péczely László: Bevezetés a műelemzésbe (Budapest, 1973)
Az irodalmi mű elemzésének útja
könyvtárban c. filozofikus költeménye, Petőfi Egy gondolat bánt engemet c. rapszódiája. Regényekben is találkozunk ilyen befejezéssel, pl. Eötvös A karthausi c. művében. Állítsuk melléje a A falu jegyzőjének befejezését is! A pianissimós befejezésre példának József Attila két nagy versét említjük meg, a Külvárosi éjt és az Ódát. 3. A mű alkosson rendezett egészet! Ennek két nagyon fontos, egymással összefüggő mozzanatát emeljük ki: a részek kapcsolatának és elhelyezésük sorrendjének a jelentőségét. A részleteket az írónak úgy kell egymáshoz kapcsolnia, hogy az egyik a másikat készítse elő, egymásból következzenek. Ezzel függ össze az epikai és a drámai művekben a motiváltság kérdése: minden kellőképpen meg van-e indokolva. Azany doana május 1-i felvonulás megmutatja, az anya meddig jutott el a jellemfejlődés útján az öntudatosodásban. Ezt egy egész sor mozzanat készíti elő, motiválja a műben. Ugyanígy motiválja az író Pelageja további jellembeli fejlődését is, amíg a regény végén öntudatos, aktív mozgalmi nőként áll előttünk. A motiválással szorosan összefügg, mit hova helyez el az író, tehát a részek sorrendje. Gyakran már egy mondat, felkiáltás megfelelő elhelyezése is nagy jelentőséggel bír. Bánk bán а IV. felvonás nagy jelenetében a heves szócsata végén megátkozza Gertrudis hazáját: Örökre átkozott légy, átkozott! és átkozott a hely, melyben születtél! A királyné tőrt emel Bánkra e szavakkal: „Hitvány, ne bántsd hazámat!” Bánk válasza: „Én? — Kerítő!” E két szó után szúrja le a királynét a kezéből kicsavart tőrrel. (Horváth János Bánk bán-elemzésében így egészíti ki az „Én”-t: én ne bántsam a tiedet, hisz te tetted tönkre az enyémet!) E két szó igen jelentős e helyen: még az utolsó pillanatban is egyszerre villanik fel Bánk tudatában a kétféle sérelem forrásának azonossága, s így lélektanilag végső indoklását adja Katona Bánk tettének. A részek kapcsolatának és sorrendjének szerkezeti jelentőségét lírai költeményeken is tanulmányozhatnók. Csak itt általában nem az események, hanem az érzelmek kibontakozása, a gondolatok és az őket kifejező képek és egyéb művészi eszközök kapcsolata és sorrendje adja azt a szükséges lépcsősort, amelyen az olvasó halad. (Csak utalunk Juhász Gyula Anna-verseinek, Petőfi Egy gondolat bánt engemet c. versének és József Attila Ódájának elemzéseire a jegyzet korábbi fejezeteiben.) 4. A művészetben a figyelemnek a lényegre való irányítása igen jelentős szerkezeti feladat. Ennek egyik eszköze az, hogy a művész az egyes részeketfontosságuknak megfelelő arányban dolgozza ki. Móricz Rokonok c. regé-190