Pomogáts Béla: Radnóti Miklós - Nagy magyar írók (Budapest, 1977)
Lábadozó szél
után lett, midőn pontosan felismerte költészetének művészi és forradalmi szerepét. Fiatal költőbarátaival, Forgács Antallal és Kis Ferenccel szívesen szavalt József Attila-verseket. Személyesen is megismerkedtek, és amikor József Attila az illegális kommunista vezetőség megbízásából szerkeszteni kezdte a Valóság című folyóiratot, Radnóti is munkatársa lett. A Valóságnak egyetlen száma jelent meg csupán 1932 júniusában, azt is nyomban elkobozták. A folyóiratot az illegális pártvezetés részéről Madzsar József és Sándor Pál ellenőrizte, szerkesztésében Fejtő Ferenc is részt vett. Az első szám Lukács György, Agárdi Ferenc, Remenyik Zsigmond, Bálint György és Rajk László tanulmányait, cikkeit, valamint József Attila, Forgács Antal és Radnóti Miklós versét közölte. Radnóti az Emlékezz, Hiroshival szerepelt. A Valóság révén került ismeretségbe azzal az egyetemi hallgatókból álló Eötvös kollégiumi kommunista körrel is, amely Széli Jenő és Rajk László körül csoportosult, és hamarosan a rendőri és bírósági megtorlás áldozata lett. Ezeknek a kapcsolatoknak a következtében került Radnóti Miklós neve és két verse (az Emlékezz, Hiroshi és az Rnek a négerről) a politikai rendőrség 1934. szeptember i-i jelentésébe, amely a Forradalmi Irodalom Nemzetközi Szövetségének hazai szerepét és hatását mérte fel. József Attila és Radnóti Miklós barátsága a Valóság betiltása után is fennmaradt. Radnóti rendezte később sajtó alá a nagy költő ifjúkori verseit; előadásokban népszerűsítette munkásságát. Azok közé a kevesek közé tartozott, akik mindvégig értő szeretettel vették körül József Attila költészetét. A másik barátság, amely ugyancsak egyéniség- és sorsformáló értelmet kapott, Bálint Györgyhöz fűzte. Bálint a marxista közírás és kritika klasszi-57