Popov, Alekszandr Ivanovics: A matematikai logika elemei - Studium Könyvek 27. (Budapest, 1961)
A MATEMATIKAI LOGIKA ELEMEI A XIX. század második felében a matematika fejlődése folyamán kitűnt, hogy ez az — idáig teljesen egzaktnak vélt—tudomány bizonyos ellentmondásokat tartalmaz. A kor matematikusainak véleménye szerint az ellentmondások nem magában a matematikában vannak, hanem rejtett logikai hibák következményei. A válságok felderítéséhez tehát a matematika logikai alapjait kell tisztázni, vagyis olyan szimbolikus nyelvet kell alkotni, ami lehetővé teszi, hogy helytelen definíciók, axiómák és következtetési módok hibát okozhassanak. Ennek a módszernek nagy előnye, hogy a hétköznapi nyelv kétértelműsége nem tapad a tiszta logikai állításhoz, és egyszersmind ideális nemzetközi nyelv is, melyet a matematikus éppen úgy olvashat, mint a zenész a kottát. Popov könyve rámutat, hogy ilyen szimbolika bevezetését már Leibniz is javasolta, s ismerteti a többféle (Boole, Poreckij, Peano, Hilbert stb.) módon, de lényegében egymásba átvihetően kidolgozott rendszereket. Az egyes szimbolika rendszerek ismertetését a szerző érdekes példákkal szemlélteti. — Foglalkozik a könyv az ún. logikai gépek elméleti modelljével — a Turing-féle géppel is, érdekes példát mutatva ezzel arra, hogy a modem technika egyik legfontosabb vívmánya hogyan épült fel absztrakt elméleti alapokra. A magyar olvasó számára könnyebbé teszi a matematikai logikának, ennek az újszerű tudománynak a megértését az a számos jegyzet, amivel a fordító, Szálai Sándor egészítette ki Popov művét. A. I. Popov GONDOLAT