R. Várkonyi Ágnes: Magyarország keresztútjain. Tanulmányok a XVII. Századról (Budapest, 1978)

Társadalom és nemzeteszme

TÖRÖKELLENES HARCAINK IDEOLÓGIA JA A XVI. SZAZADBAN Szülejmán hódítása megsemmisítette a magyar állam központját és megbontotta gazdasági szervezetét; a kettős királyválasztást kö­vető anarchia új politikai falakat emelt a lakosság közé, a reformá­ció terjedése pedig a vallási egység még meglevő burkát szaggatta szét. Megszűntek azok a feltételek, amelyek később a nemzeti kö­zösség kialakulásának elősegítői lehettek volna. A polgári értelem­ben vett nemzetnek keretet adó országegység széttört, és többé nem létezett az újkori nemzetek megszületésénél bábáskodó, önmagával szabadon rendelkező, független államhatalom sem. Az általános bomlás ideológiai síkon a feudális nemzettudat el­halványulásában, csaknem teljes szétfoszlásában mutatkozott meg. Szapolyai politikája még a rákosi végzés elvei alapján sem tekint­hető nemzetinek. Az utolsó nemzeti király a török hűbérese lesz, udvara az idegen kalandorok valóságos gyűjtőmedencéjévé válik; államszervezetében délszlávok, lengyelek kerülnek hatalomra, or­szágrészének további sorsáról pedig családi érdek, dinasztikus ál­mok jegyében dönt. Fiát János Zsigmondot olasz énekesek és zené­szek veszik körül, katonasága olasz és lengyel zsoldosokból áll. Frá­ter György nem a nemzet, hanem az ország érdekeiről beszél, s a keresztény közösség szerves részének tekinti.4 Mohács után közvet­lenül az uralkodó osztályt sem tartotta össze az együvé tartozás semmiféle tudata, a nemesi nemzet közösségének tudata sem. Azok, akik Szapolyait királlyá választották, Ferdinánd pártjára állnak, a Ferdinándban bízók máról holnapra Szapolyaihoz szegődnek. Az uralkodó osztály politikai tájékozódását a nyilvánvaló, a semmivel nem leplezett egyéni érdek határozza meg. Még a köznemesség is az ország és a kereszténység tágabb, a nemesi nemzetnél jóval szé­lesebb gondolatkörében tanácskozik.5 A körülzárt várak kapitányai - Losonczi, Zrínyi - utolsó üzeneteikben előre látható haláluk értel­mét mindenekelőtt a kereszténység védelmében látják, s csak ez-331

Next