Rácz Endre - Takács Etel: Kis magyar nyelvtan (Budapest, 1959)
Mondattan
Versekben, de prózai művekben is gyakran találkozhatunk olyan kérdő mondatokkal, amelyek nem a tudakolás szándékából fakadnak, hanem a stílus élénkítését szolgálják. Az ilyen kérdő mondatokat költői kérdésnek nevezzük. Az állító és a tagadó mondat Nem én kiáltok, a föld dübörög. (József Attila) Ennek a verssornak az első tagmondata tagadást, a második tagmondata pedig állítást fejez ki. A beszélő szándéka szerint öt mondatfajtát különböztettünk meg. A következő táblázat azt mutatja, hogy az öt mondatfajtának mindegyike lehet állító is, tagadó is. i Állító mondatok Tagadó mondatok Kijelentő Száraz ágról messze Nincs boldogtalanabb a pa-i mondatok repül a madár. rasztembernél. (Népdal) (Népdal) Mily édes az élet! Te sem termettéi ám szakács- Felkiáltó Mily szép a világ! nak, mondatok (Petőfi) Magyarország, édes hazám! (Petőfi) Kérdő Hogy halt meg Miért nem estem el mondatok galambom ? háború zajában ? (Petőfi: János vitéz) (Petőfi: János vitéz) Óhajtó A ár maradtam volna Ne volnék csak ilyen vén! mondatok benne végig ! (Petőfi: Távolból) (Arany: Irószobám) Felszólító Tiszteljétek a köz- Ne fogjon senki könnyelműen mondatok katonákat! A húrok pengetésihez! (Petőfi) (Petőfi: A XIX. sz. költői) 197