Rácz Endre - Takács Etel: Kis magyar nyelvtan (Budapest, 1959)
Mondattan
A tárgy azt a személyt vagy dolgot jelöli meg, akire vagy amire a mondatban kifejezett cselekvés irányul. Kérdései: kit?, mit?. A fenti meghatározás a tárgynak a legjellemzőbb, leggyakoribb mondatbeli szerepét jelöli meg. Ez a meghatározás azonban nem általános érvényű. Vizsgáljuk meg a tárgy szerepét a következő mondatokban: Az anya ebédet főz. A szabó ruhát varr. A költő verset ír. Ezekben a mondatokban a tárgy nem azt jelöli meg, amire a cselekvés irányul, hanem megnevezi azt a dolgot, amely az igei állítmányban kifejezett cselekvés eredményeképpen létrejön. A tárgynak ezt a kétféle szerepét iránytárgy és eredménytárgy néven szoktuk megkülönböztetni. Ugyanaz a szó — a mondat igei állítmányának jelentésétől függően — egyaránt szerepelhet iránytárgyként és e edménytárgyként is: a pék kenyeret süt; a kőműves házat épít; az asztalos egy szekrényt készít (eredménytárgyek) — a pék kenyerei árul; a kőműves javítja a házat, az asztalos befesti a szekrényt (iránytárgyak). A tárgy szófaja A következő táblázat azt mutatja, hogy milyen szófajok tölthetik be a mondatban a tárgy szerepét. Példák A tárgy A tárgy kérdése szofaja Letészem a lantot. mit? főnév (Arany)_______________________________________________ Gyönyörűt láttam, édeset. . . milyet ? melléknév (József Attila) Tizenkettőt ütött az óra. hányat? számnév (Petőfi) Állj meg, feleségem, Mondok valamit. . . mit ? névmás (Petőfi)________________________ Akarsz repülni ? mit? igenév (Arany) 14* - 2 211