Rácz Endre - Takács Etel: Kis magyar nyelvtan (Budapest, 1959)
Mondattan
b) Hogyan érkezett haza Petőfi? A reszketve, lélekzet nélkül határozók azt mutatják meg, hogy a francia forradalom hírének hatására milyen állapotban sietett vissza a költő a fővárosba. Ezek a határozók tehát nem a cselekvésnek valamely körülményét jelölik, hanem az alany helyzetét, állapotát mutatják meg. A hogyan? kérdésre felelő határozó nemcsak az alany, hanem a tárgy állapotát is megjelölheti: A radvdnyi sötét erdőben halva találták Bárczi Benőt (Arany: Tetemre hívás). Azt a határozót, amely valakinek vagy valaminek a helyzetét, állapotát jelöli meg, állapothatározónak nevezzük. Kérdései: hogyan?, milyen^ helyzetben?, milyen állapotban?. A inódhatározó és az állapothatározó kifejező eszközei A módhatározó és az állapothatározó nemcsak abban hasonlít egymáshoz, hogy egyformán kérdezhetünk rájuk, hanem abban is, hogy a módhatározó kifejező eszközei egyben állapothatározót is jelölhetnek. A következő táblázat a módhatározó és az állapothatározó leggyakoribb kifejező eszközeit mutatja be: Módhatározók Példák Kifejező eszközök * 1 ' I I fiitár<r/n- Hatá-Rag Névutó «!íozó rozós ói 1 szo igenév Jól készítsd, paraszt,] -I az utat! (Petőfi: A magyar nemes) írok és olvasok franciául és németül. -ul, -ül (József Attila: önéletrajz) Amikor látom, a kacagásom hangosan, éde- -an, -en sen csapkod elő. (Kaffka Margit: Pétiké jár) __________________________________________ 22Ó