Rácz Endre - Takács Etel: Kis magyar nyelvtan (Budapest, 1959)
Mondattan
— Meghalt ? Hát akkor mért ölik naponta szóval, tettel és hallgatással is ? (József Attila: Ady emlékezete) Az eszközhatározó a cselekvés végrehajtásának eszközét fejezi ki. Kérdései: mivel?, kivel?. Kifejező eszközei: 1. Rágós névszó. Ragja: -val, -vei. 2. Névutós névszó. Névutója: által. A társhatározó Vessük össze a következő idézetek kiemelt határozóit az eszközhatározóval! Szemőr el, egy módos ifjú Kivel, kinek a társaságában gavallérral érkezett Babócsa? Babócsa érkezett . . . (Csokonai: Dorottya) Megy az eke a felemás Kivel (együtt) megy az két tehénnel, eke? mintha menne édesanya Kivel (együtt) menne az kisdedével. édesanya? (Illyés Gyula: Megy az eke) A kiemelt határozók — az eszközhatározóhoz hasonlóan — kivel ?, mivel ? kérdésre felelő -val, -vei rágós névszók. Ezek a határozók azonban nem azt jelölik meg, hogy mivel, milyen eszközzel végzi az alany a cselekvést, hanem azt, hogy kinek vagy minek a társaságában, kivel vagy mivel együtt. Ezeket a határozókat társhatározónak nevezzük. Jól megfigyelhetjük az eszközhatározó és a társhatározó különbségét a következő példában: Toldi a jó késsel a cipót föl- Mivel szelte föl a cipót? szelte, (eszközhatározó) S a cipóval a húst jóízűen Mivel együtt nyelte a nyelte. húst? (társhatározó) 15* - 15 227