Rácz Endre - Takács Etel: Kis magyar nyelvtan (Budapest, 1959)
Mondattan
A részeshatározó Aki szegény, az a legszegényebb, Fázósságát od’adja a télnek, Melegét meg od’adja a nyárnak, Üres kedvét a puszta határnak. (József Attila: Aki szegény, az a legszegényebb) Jelennek írunk ... és tán a Jövőnek. (Arany: Vojtina ars poétikája) Szép kocsit csináltatok Éd’sanyám számára. (Petőfi: Szüléimhez) Kívánt időszak az ősz a gyermekeknek, Mint anya jön elé, Aki fiainak számára kosarát Gyümölccsel terhelé. (Petőfi: A gólya) A részeshatározó azt fejezi ki, hogy kinek vagy minek a részére, számára cselekszünk, vagy történik valami. Kérdései: kinek?, minek?. (Ezt a kérdést általában az állítmánnyal együtt tesszük fel.) Kifejező eszközei: 1. Rágós névszó. Ragja: -пак, -nek. 2. Névutós névszó. Névutói: részére, számára. A számhatározó Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza. (Fazekas: Lúdas Matyi) Megcsókolta száját nem egyszer, sem százszor, Ki mindeneket tud: az tudja csak, hányszor. (Petőfi: János vitéz) Nem felcser vagyok én, hanem a Lúdas Matyi, kit kend Megveretett, s lúdját elvette; de hasztalan a szót Nem szaporítom; elég, hogy most másodszor adom meg. . . . ha még nekem a jó Isten erőt ád, Harmadszor sem fogok majd késni. (Fazekas: Lúdas Matyi) 232