Rácz Endre - Takács Etel: Kis magyar nyelvtan (Budapest, 1959)
Mondattan
j Akkor szép az erdő, mikor? mikor zöld. (Népdal) mióta? szebben süt a nap le rám. Amióta megláttalak, (József Attila: Amióta . .. ) Addig éljen, meddig? míg a honnak él l (Vörösmarty: Szép Ilonka) mikorra? leesik fejéről véres koronája. Mire elér szeme a túlsó határra, (Petőfi: A puszta télen) Az időhatározói mellékmondat a főmondat cselekvésének időpontját vagy időtartamát fejezi ki mellékmondat formájában. Kérdései megegyeznek az időhatározó kérdéseivel. Leggyakoribb kötőszavai: (apuikor, (a)mióta, (a)meddig, (ajmíg, (a)mire. Leggyakoribb rámutatószavai: akkor, azóta, addig. A főmondatban és a mellékmondatban kifejezett cselekvés időbeli viszonya háromféle lehet: a) Ha a mellékmondat és a főmondat cselekvése egy időben történik, akkor egyidejűségről beszélünk. Egyidejűséget fejeznek ki pl. a következő időhatározói mellékmondatok: Az időhatározói mellékmondat 272