Rácz Endre - Takács Etel: Kis magyar nyelvtan (Budapest, 1959)

Szótan

érjék el, amely mondanivalójuk kifejezését a legteljesebben szolgálja.^ Tóth Árpád verseskötetében az öreg, régi fogalmának 14 rokonértelmű kifejezésével találkozunk, s a jelzők variálása minden esetben mást, újat árul el a jelzett foga­lomról: öreg Philoklet, vénhedt cimborám; fáradt, aggott apáddal; agg kéz; ó csipkék; rég elfeledett kezek ósdi müve; ócska lámpa; ódon ágg; régi ház; avítt mente; avatag íveken; antik gyűrű; ős Debrecen; ősi, erős karok. József Attila Altató című versében azzal a mesével ringatja álomba a kisgyereket, hogy körülötte már minden alszik: Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét — aludj el szépen, kis Balázs. A villamos is átúszik, s míg szendereg a robog ás, álmában csönget egy picit — Alszik a széken a kabát, szunnyadozik a szakadás . . . Szundít a labda, meg a síp, az erdő, a kirándulás . . . A szavak hangalakjának és jelentésének összefüggése A szavak alkotó elemeit vizsgálva megállapítottuk, hogy minden szónak van hangalakj a és van jelentése. Vajon van-e valamilyen logikus összefüggés a szónak e két alkotó eleme között? Vajon meg lehet-e indokolni, miért jelölik az egyes fogalmakat éppen a hozzájuk tartozó hangsorok? A világgal ismerkedő kisgyerek gyakran tesz fel olyan kérdést, hogy miért hívják a házat háznak, a virágot virágnak, a kutyát kutyának. Erre a kérdésre 6 Kis magyar nyelvtan — 7 81

Next