Radó Sándor (szerk.): A világgazdaság földrajza (Budapest, 1969)
Természetföldrajzi környezet
A komplex vízgazdálkodás A korszerű és egyre fejlődő élet hatalmas tömegű víz felhasználása nélkül elképzelhetetlen. A települések ivó-, háztartási, iparvize, a mezőgazdaság öntöző vize mind nagyobb és növekvő igényeket támaszt. A nagyarányú tényleges fogyasztás mellett a folyók a vízi közlekedés, sőt a halászat céljait is szolgálják, de mint energiaforrás sem jelentéktelenek. Kétségtelen, hogy a világviszonylatban naponként, óránként szinte felbecsülhetetlen mennyiségű víztömeg felhasználása mellett az igény olyan mértékben növekszik, hogy — szakemberek véleménye szerint — 1—2 évtizeden belül az édesvíz a legértékesebb nyersanyag lesz. Ilyen körülmények között érthető, hogy globális méretekben arra törekednek, hogy egyrészt a rendelkezésre álló vizet minél gazdaságosabban használják fel, másrészt erőteljesen szorgalmazzák az újabb, felhasználható vízkészletek feltárását. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy világszerte megkezdődött a vízkészletek és a vízgazdálkodás felülvizsgálata. A sokoldalú igény és a növekvő felhasználás célszerű vízgazdálkodást követel. Az Aswani- (Assuani-) gát korszerűsítése mutatja a probléma nagyságát. Még a múlt században az angolok által épített gát elfogadhatóan szolgálta az öntözés céljait, de a felduzzasztott vizet úgy szétlocsolni, hogy az energiát ne használjuk fel, rablógazdálkodás. A korszerűsített Aswani- (Assuani-) gát tárolt vize előbb energiát, majd öntöző vizet fog adni, de úgy, hogy sem a hajózás, sem a halászat ne szenvedjen kárt, és biztosítva legyen a Nílus menti települések háztartási és ipari vize is. Л cél, melyre a komplex vízgazdálkodás törekszik az, hogy — tudományos módszerekkel — úgy állapítsa meg a víz felhasználásának sorrendjét és mértékét, ahogyan a társadalom számára a leginkább gazdaságos és hasznot hajtó. A komplex vízgazdálkodással összefüggő legfontosabb kutatási kérdések közé tartozik az, hogy a víz körforgása a természetben miként módosul a társadalom nagyarányú vízfelhasználása következtében, mert a felhasznált víz csak részlegesen kerül vissza a természetes körforgásba s az is rendkívül szennyezetten (folyók, vízmedencék ipari szennyvize különösen sok nehézséget okoz). A komplex vízgazdálkodás szükségességének világméretű jelentőségét mutatja, hogy 56 ország részvételével, 1965. jan. 1-től hidrológiai decenniumban állapodtak meg. A fejlődő országok közvetve vesznek részt a nagyszabású munkálatokban, amennyiben helyettük az UNESCO végezteti el a szükséges vizsgálatokat (megfelelő mérőeszközöket és tudományos apparátust bocsát rendelkezésre). A hidrológiai decennium munkájának felépítése sok tekintetben emlékeztet a geofizikai évre, csupán a vizsgálatok időtartama lesz lényegesen hosszabb. A munka elvégzése rendkívül fontos, mert a számítások szerint 2000-re Földünk lakossága elérheti a 6 milliárdot. Ez esetben a jelenlegi édesvízkészlet már aligha lesz elegendő. Ezért a tengervíz sótalanítása (atomenergia felhasználásával), a rétegvizek stb. 5 A világgazdaság földrajza 65