Robertson, Archibald: A kereszténység eredete 2. kiadás (Budapest, 1973)
„Milyen nehezen jut be a gazdag Isten országába", olvassuk az evangéliumban Jézus szavait. „Ti szolgák, szót fogadjatok mindenben a ti test szerint való uraitoknak . .„Minden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak, mert nincs hatalmasság, hanem csak Istentől.. Számtalan ilyen és ehhez hasonló ellentmondást találunk az evangéliumban. Mi ezeknek az oka? Történeti személy volt-e Jézus? Ha igen, mikor élt? Miért hallgatnak róla az III. századi írások? Mikor keletkeztek az evangéliumok? Ki volt Pál, és mit jelentett működése a kereszténység fejlődésében? Mit értettek az első keresztények „Isten országán", földi vagy túlvilági boldogságot-e? Milyen osztályokból, társadalmi csoportokból regrutálódtak az új vallás első hívei? Ezek és sok más, a kereszténység eredetével összefüggő kérdés már régóta erősen foglalkoztatja a tudományt, és éles vitákat váltott ki a különböző felfogásúak táborai között. Robertson, a kitűnő angol marxista tudós a forrásokra támaszkodva fejti ki önálló, eredeti koncepcióját a kereszténység keletkezéséről és történetének legkorábbi szakaszáról. Részletesen elemzi mind a keresztény, mind a nem keresztény I—II. századi forrásokat, vitába száll e tárgykör tőle eltérő nézeteket valló kutatóival, de sohasem válik szárazzá, nehézkessé, sem dogmatikussá, nem hanyagolja el a személyi mozzanatokat, a hagyományokat, az előítéleteket sem. Lendületes, szellemes munkája egészen új megvilágításba helyezi a keresztény vallás és egyház születését és fejlődésének korai szakaszát.