Róheim Géza: Primitív kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata. Tanulmányok - Társadalomtudományi Könyvtár (Budapest, 1984)

RÓHEIM GÉZA PRIMITÍV KULTÚRÁK PSZICHO AN A LITI KUS VIZSGÁLATA Róheim Géza a néprajztudomány nemzet­közi hírű művelője volt. A 30-as évek ele­jén politikai okokból el kellett hagynia Ma­gyarországot, a New York-i Columbia Egyetem tanára lett, s itt tanított 1953-ban bekövetkezett haláláig. A néprajztudomány magyar művelői közül az egyetlen, aki hosszú ideig tartó terepmunka tapasztala­tait felhasználva vonta le elméleti követ­keztetéseit. Róheim azonban nemcsak a néprajztu­domány művelője volt, hanem a magyar pszichoanalitikus iskola egyik jelentős tagja is. E kétfajta elkötelezettség képesítette arra, hogy egy addig nem művelt kutatási módszer, a pszichoanalitikus indíttatású néprajz úttörője legyen. A mítoszok, hie­delmek, vallási elképzelések, álmok, mesék értelmezésében a pszichoanalitikus mód­szer új, gyümölcsöző felismerésekre ve­zette, s a tapasztalati anyagnak ez az új megközelítése egy új kultúraelmélet szüle­tésénél is bábáskodott: eredménye Ró­heim „ontogenetikus” kultúraelmélete, amelynek összefoglaló kifejtését kötetünk­ben találja meg az olvasó. Szerepelnek a ta­nulmányok között magyar néprajzi indít­tatású írások, a magyar és vogul mitológia

Next