Román József - Marót Miklós: Bábeltől Bábelig (Budapest, 1965)
Antik és modern "Bábelok"
XIV—XV. században Firenze — Velencével együtt — Európa egyik leggazdagabb városa lett. Firenze ragyogása elválaszthatatlan a polgárság ébredésétől, a művészetek újjászületésétől, a reneszánsztól. A város már a XII. században megszabadult a súlyos egyházi és feudális kötelékektől, s a polgárság viszonylag szabadabb fejlődése kivirágoztatta a kultúra minden ágát; irodalmat, építészetet, képzőművészetet, tudományokat, igen fejlett kézműipart. Dante és Giotto százada, a XIII—XIV. század megszabadítja a gondolkodást és a művészeteket az ún. keresztény századok, a középkor merev vallási kötöttségeitől. A formák felszabadultak, az ablaktalan, komor, zárt falsíkú várépítészetet felváltotta a szigorú, de szabadabb vonalú, ablakokkal áttört falú reneszánsz építészeti forma, a művészi ábrázolásban helyet kaptak a világi témák és alakok. Itt élt és alkotott Leonardo da Vinci, Michelangelo és néhány évig Raffaello is, itt alkotta yieg forradalmi jelentőségű tételeit Galileo Galilei. A firenzei gondolkodás, a firenzei művészeti iskola szétsugárzott egész Itáliában, sőt egész Európában. A nagy alkotások túlélték a századokat. Ma Firenze a világ egyik leglátogatottabb, legvonzóbb múzeuma. És az Arno partján ámuló százezrek lelkesen és áhítattal gyönyörködnek a Trecento, Quattrocento, Cinquecento hatalmas alkotásaiban. Mellettük virágzik napjaink Firenzéje, a több mint 400 000 lakosú nagy kereskedelmi és ipari város. Párizs napjainkban a világ nagyvárosainak sorában csak a hatodik helyet foglalja el; lakosainak száma elővárosaival megközelíti a 7 milliót, New York 14, Tokió 11 és London 10 milliója mögött. Napjaink modern városai között mégis először Párizsról kell szólnunk, mert az emberi kultúra fejlődésére gyakorolt hatása igen rangos helyet biztosít számára a világvárosok sorában. Paris sur Seine, a Szajna menti Párizs, regények, versek, drámák, festmények tárgya, művészetek, kulturális mozgalmak középpontja, forradalmak bölcsője. Ma is a Föld egyik leglátogatottabb városa. Hogy mi a varázsa ? Sokan próbálták már megfogalmazni; könnyen eltévedhetnénk a jelzők tengerében. Vajon miért rajongott érte Benvenuto Cellini, miért írta róla lángoló verseit Ady, s élte ott „kenyéren éveit” József Attila? Talán mert valamennyien otthont, barátságot, látnivalót, élményt, ihletet, gondolatokat találtak falai között? 183