Saint-Just, Louis-Antoine-Léon: Beszédek és beszámolók (Budapest, 1969)
SAINT-JUST BESZÉDEK ÉS BESZÁMOLÓK Hobespierre mellett a francia forradalom másik „megvesztegethetetlen” és „feddhetetlen” alakja, a forradalmi terror elméletének megalapozója, Saint-Just szólal meg e könyv lapjain. Nevét jól ismerik a magyar olvasók is, de egyénisége, tettei, törekvései teljességben csak e beszédekben tárulnak fel. Hol lázas szenvedéllyel, hol meg hűvös logikával áradó szavaiból fény derül a köztársaság valamennyi megoldásra váró súlyos problémájára, és elénk tárul a jövőnek, a demokratikus köztársaságnak az az ideális képe, amelyért a jakobinusok harcoltak. A romantikus regények rejtélyes hőse helyett Saint-Just igazi alakját ismerjük meg. „Sem arkangyal, sem szörnyeteg, sem tigris. Húsból és vérből való ember volt... Mindörökre a 11. esztendő forradalmának megtestesítője marad: e kor nagyságának éppúgy, mint ellentmondásainak” — írja A. Soboul kitűnő előszavában. A beszédek sorozata tragikusan ér véget, a thermidor 9-i félbeszakított beszédben, amely után Saint-Justre a guillotine vár, a francia nép számára pedig az ellenforradalmi terror következik. Üstökösszerű pályája együtt haladt a forradalommal, halálával véget ért a II. év demokratikus köztársasága is. GONDOLAT