Sándor László: Hazánk: Kelet-Európa. Irodalmi tanulmányok, cikkek, dokumentumok (Budapest, 1979)
Könyvekről
ság — az esszéíró nemzedék néven ismert csoport — tagjai, kik voltak vendégeik, s kinek a lakásán vagy melyik vendéglőben találkozgattak. Tudja, hogy Bóka és József Attila barátsága gyermekkorukra nyúlik vissza, s hogy Bóka József Attilához fűződő barátsága révén lett a Szép Szó kritikusa. Tudja, hogy a harmincas évek esszéista nemzedékének kimagasló tagja, Halász Gábor milyen megrendítően szegényes környezetben rótta „hajszálvékony betűit régimódi hegyes tollal”, hogy mi volt munkaköre az Országos Széchényi Könyvtárban, kik voltak kedvenc külföldi szerzői, kire ki hívta fel figyelmét. És tudja, hogy mindaz, amit Kodolányi és Fülep Lajos feltárt a dunántúli magyarság pusztulásáról, készen állt Babits Orgoványban kivégzett jogászprofesszor nagybátyjának, Buday Dezsőnek első világháború előtti tanulmányában. De Gál könyvének nemcsak e sok ismeretlen adat közzététele az egyedüli érdeme, hanem az is, hogy új összefüggések feltárása új, eddig homály burkolta tények megvilágítása következtében irodalomtörténetünk jó néhány, egyoldalúan beskatulyázott alakja kerül új színbe, vagy a róla alkotott kép új, pozitív vonásokkal egészül ki. Gyakran meglepőek Gál István információi. Leginkább talán a Babitscsal kapcsolatban közölt adatok és tények, kiváltképp azok, amelyek Babits baloldali körökkel való kapcsolatait, népi orientációját, antifasiszta megnyilatkozásait tárják fel. Dokumentum értékűek a Bartókra, Kodályra, Fülep Lajosra, Lajtha Lászlóra, Veres Pé-221