Sándor László: Hazánk: Kelet-Európa. Irodalmi tanulmányok, cikkek, dokumentumok (Budapest, 1979)
Könyvekről
dig baloldali — írja Fábry Zoltánnak 1929. szeptember 13-án —, és azt az áldatlan harcot, ami a 100% és Kassák között dúl, én semmiképpen sem akarom átvinni a mi hasábjainkra ../. Olyan kevesen vagyunk ebben a nyavalyás magyarul író világban igazán baloldalra tartók, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a töréseinkre külön és nem alkalommal felhívjuk a figyelmet. Amikor körös-körül úgyis csak arra lesnek, hogy hajba kapjunk egymás közt.” (72. 1.) De megvédi Károlyi Mihályt is Fábryval szemben: „Károlyit ne bántsa, de ne is csináljon belőle bálványt.” (122. 1.) És nem megy bele egy Fábry Zoltán és Kovács Károly közötti vitába sem: „ .. . A lapban nem hívhatom fel nem létező »aknázásokra« az olvasók figyelmét”. (310. 1.) Nagyon pozitívan esik latba, hogy a Korunk, illetve Gaál eleitől kezdve felismerte József Attila jelentőségét. 1929-től behatóan foglalkozott a költő életében megjelent minden egyes kötettel. József Attila neve éppen 1933-ban szerepel a legtöbbet a Korunkban. Gaál József Attilához intézett levelezőlapja, amelyben kéziratot kér tőle, szinte egybeesik a Társadalmi Szemlében napvilágot látott bíráló cikkel. Gaál Gábor ugyancsak pozitívan viszonylott a Márciusi Fronthoz és íróihoz, valamint a Vásárhelyi Találkozó célkitűzéseihez. „ ... Ha senki sem veszi komolyan, én komolyan veszem a Marosvásárhelyi Találkozót” — írja Méliusz Józsefnek 1937. december 1-én (432. 1.), ezzel is tanúsítva, hogy hive 235