Sándor Pál: Az ideológiáról (Budapest, 1972)
Második rész
ezekről az állításokról kimutatták, hogy a társadalom örök természeti törvényei.”113 Szögezzük tehát le: a szabadversenyes kapitalizmus társadalmi törvényei „szövődtek be a tudósok álmaiba” — József Attila szavainak említésével e folyamat tudattalanságát, bonyolult pszichológiai jelenségek búvópataktermészetét próbáljuk jelezni. S mindez úgy jelentkezett, hogy nem a társadalom jelenségeinek kivetítődéseként, hanem ezektől függetlenül terelődött a kutatók figyelme bizonyos természeti jelenségekre és összefüggésekre, s ezáltal egy évszázad leforgása alatt kikristályosodtak a természet „örök” törvényei: a fejlődés, a létért való küzdelem, a természetes kiválasztódás elvei. S miután ezek a törvények az osztályharc motívumaival rendelkező küzdelmek közepette elfogadást nyertek, megkezdődött — újabb osztályharci tevékenységként — az „örök természeti törvények” felfedezése a társadalomban, lásd szociáldarwinizmus, fajelmélet, organisztikus irányzat a modern polgári szociológiában, amelyek apologetikus jellegét még a vak is látja. Az elmondottakat így jellemezhetjük: a társadalmi környezetből nyert közvetlen hatások-tapasztalatok sugalmaznak a kutatónak bizonyos irányokat, amelyek megmutatják, hogy mit merre kell keresnie, és így jönnek létre a felfedezések, a különböző törvényszerűségek feltárásai, amelyek tehát nem függetlenek a társadalomtól, az osztályharctól, de nem az ember, a társadalom „alkotja” őket. Sőt, bizonyos felfedezések, tudományos vívmányok, ha adott társadalmi körülmények hozzájárulnak is elérésükhöz, gyakran megmutatják, hogy az illető társadalom keretei szűkek ahhoz, hogy az új ismeretek azon belül kiteljesedjenek és gyakorlatilag felhasználhatók legyenek. Mint ahogy a görögöknél a gőz energiája túlmutatott a rabszolgatartó társadalmon, a kapitalista társadalom — e társadalom szülöttei — által létrehozott eredmények szétfeszítik a társadalom korlátáit: a kibernetika a közgazdasági életben igazában csak a tervgazdálkodás, tehát a szocializmus keretei között tud érvényre jutni a maga teljességében, az atomenergia mindaddig, amíg kapitalizmus van, inkább a társadalom fenyegető veszedelme, megsemmisítője, mint áldása, és az űrkutatás kibontakozására is csak az egész világon uralkodóvá vált szocialista társadalmi formációban lehet számítani. Bármennyire polgárok voltak is e tudományok kezdeményezői, és ha bizonyos korlátok között a kapitalizmus is felit 3. Uo. 569. old. 285