Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete (Budapest, 1978)
Simonyi Károly A FIZIKA KULTÚRTÖRTÉNETE „A művelődési folyamat nem zárulhat le az érettségivel. A szakma művelése nagyon szép dolog, s bizonyos értelemben az a jó szakember, akinél a szakma művelése öncél, kielégülés, önmegvalósítás... De legyünk sokoldalú, teljes emberek... olyan emberek, akik szűkebb szakmájukat a történelmitársadalmi relációkban is el tudják helyezni. A legalkalmasabb eszköz ennek a célnak elérésére: a tudománytörténet tanulmányozása” — vallja egy interjúban a szerző. Könyvében a fizikai fogalmak, kísérletek és elméletek eszmetörténetét ismerteti. Bemutatja a fizika fejlődését a kezdettől napjainkig, a fejlődés szempontjából elsőrendűen fontos új fogalmakra, kísérletekre és érvelésekre helyezve a hangsúlyt. Mindenütt felhívja a figyelmet a tudományos kutatás hátterében élő filozófiai és szakmai gondolkodás fejlődésére, vagy éppen arra utal, hogy hogyan kellett a tudósoknak megvívniok harcukat a konzervatív gondolkodással. A szerző bőven idéz a korabeli tudósok művelődéstörténeti ismereteket terjesztő műveiből. A fizika fejlődésének történetét, az egyes nagy jelentőségű felfedezéseket és a művelődéstörténeti „hátteret” 700 érdekes ábra illusztrálja. GONDOLAT