Somlai Péter: Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete (Budapest, 1986)
F. Tibor: „Van egy olyan állítólag, hogy ha nincs két embernek miért küzdeni, akkor hamarabb feladják a házasságot. Amíg gürizik, hogy háza legyen, addig nincs ideje úgy odafigyelni egymásra, hogy ez a civakodásig, a problémák kiélezéséig menjen. De szerintem ez nincs így. Persze biztos van ilyen is. De szerintem egyikünk sem azért gürizett, hogy aztán csépeljük egymást a bíróságon, hogy hogyan lehet elosztani. Szerintem ez komolytalanság, én azért még jobban hiszek a család szerepében, mint ahogy ezt mostanában mondják, meg a válások száma bizonyítja. Én még a klasszikus családmintában jobban hiszek.” (Részlet az F. Tiborral folytatott beszélgetésből.) F. Tibor második feleségével együtt építkezik s szavai az ő kapcsolatukra vonatkoznak. Első házasságából született lánya, F. Andrea a korábbi feleséggel, P. Dórával, annak szüleivel és bátyjával, P. Ferenccel él együtt. P. Ferenc: „Itt mindenki tudja, hogy hol a helye. Papa a piacra jár és hétvégén mindenkinek ágyba hozza a reggelit. A húgom a gyereket látja el ilyenkor és ő mos, enyém a takarítás és a főzés. Az ilyen hétvégi ebéd nálunk kb. kéthárom órán át tart. Ilyenkor beszélünk meg mindent. Ná- Ьдпк senki sem tervez külön... mindenki hazaadja a fizetését, így kassza van. Sokat vitatkoznak a családi élet válságáról, rém tudom, hogy igaz-e, de a miénk nincs válságban... pnyürr szokta mondani ilyenkor, egy-egy ilyen hétvégi ebéden, ül, mint egy anyakirálynő, hát kell nekünk valaki? És iga^í. van. Nincs szükségünk senkire.” (Részlet a P. Ferenccel folytatott beszélgetésből.)