Staud Géza: Színházi kislexikon (Budapest, 1969)
B
vívmánya a dr.írás és a színpadi megvalósítás problémáinak elméleti és gyakorlati összekapcsolása. Tanítványai között voltak O’Neill, S. Howard, Th. Wolfe és S. N. Behrmanírók, — Kazan rendező, valamint — Oenslager, — R. E. Jones, - Simonson tervezők. Legfontosabb művei: The Development of Shakespeare as a Dramatist, 1907 (Sh. dr.írói fejlődése), Dramatic Technique, 1919 (A dr.írás technikája). Emlékiratai A Memorial c. 1939-ben jelentek meg. - A „Theatre Arts” с. folyóirat különszáma (1933. 7.) Baker, Joséphine [béker, zsozefin] (St. Louis, 1906. 6.3.) amerikai néger származású francia táncosnő és sanzon-énekesnő. Philadelphiában és Ne w Yorkban szerepelt először, de Párizsban szerzett világhírt a Théátre des Champs-Élysées „Néger revű”-jének sikere után (1925). Párizsi varietészínházak (Folies Bergére, Casino de Paris) kedvelt sztárja volt; gyakran szerepelt Európa és Amerika színpadain. Bp.en is fellépett. Táncművészetét a féktelen temperamentum, a naiv életöröm és a groteszk kifejezése jellemezte. Sanzonjai (J’ai deux amours, Aux iles de Hawaii stb.) népszerűsítették a néger jazz-muzsikát. Filmen is szerepelt. Bakó László (Sárközújlak, 1872. 11. 21. - Bp., 1928. 8. 5.) színész. 1895-től haláláig a Nemzeti Színház tagja, 1920-tól örökös tagja volt. A régi patetikus stílus utolsó képviselőjeként klasszikus hősöket játszott. Főbb szerepei: Petur (Bánk bán) Brutus (Shakespeare: Julius Caesar), Ádám (Az embertragédiája), Othello, Macbeth. Bakó Márta (Bp., 1920. 4. 9.) színésznő. A színiakadémiai diploma megszerzése után a Nemzeti Színház szerződtette. A felszabadulást követő években a Vígszínházban játszott, 1956 óta a József Attila Színház tagja. Kisebb jellemszerepeket játszik. Baksa Soós László (Bp., 1910. 4. 28.) színész, rendező. — Bárdos Artúr Művész Színházának, majd 1937-45 között a Nemzeti Színháznak volt tagja. Ezután hosszabb ideig kultúrpolitikai területen dolgozott. Az Állami Faluszínház megalakulásakor főrendezője lett. 1953 óta a Magyar Rádió rendezője. Rendezésében mutatta be a rádió Gorkij: Aki az életet keresi, Visnyevszkij: Az első lovashadsereg, Berkesi: Sellő a pecsétgyűrűn c. műveket. Baksay Árpád (Bp., 1927.9.15.) színész, operettbonviván. A Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a Honvéd Művész Együttesben, majd a Magyar Rádió kórusában működött. 1952 óta a Fővárosi Operettszínház tagja. Szerepei: Alfréd (Strauss: A denevér), Edvin (Kálmán: Csárdáskirálynő), Az urbinói herceg (Strauss: Egy éj Velencében) stb. Bakszt, Lev Szamojlovics (Rozenberg; Grodivo, 1866. 5. 10. - Párizs, 1924. 12. 28.) orosz festő, grafikus, díszlet- és jelmeztervező. A moszkvai képzőművészeti akadémián, majd a párizsi főiskolán folytatta tanulmányait. Hazatérése után színházi díszlet- és jelmeztervező lett. 1909-ben csatlakozott Gyagilev Orosz Balett társulatához, neve ettől kezdve összefonódott a világhírű együttes működésével. A többi között ő készítette a Seherezádé, Tűzmadár, Daphnisz és Chloé c. balettek első díszleteit. Szívesen stilizált, alkalmazott szecessziós és szimbolista elemeket, kedvelte a bátor kompozíciót, a felfokozott színhatásokat. Dolgozott angol, francia, belga és olasz színházaknak is. - I.: Einstein, B.: L. B. (1927). Balajthy Andor (Bp., 1919. 5. 23.) színész, bábszínész, Jászai-díjas. Pályáját vidéki színházaknál kezdte, majd a Mesebarlang alakulása óta a bp.i bábszínház tagja, ahol karakter- és énekes szerepeket alakít, felnőtt- és gyermekműsorokban: Lombroso operaénekes (Sztárparádé), Öreg Ördög (Gogol: Karácsony éj), Midas (Darvas- Gádor: Szerelmes istenek), Liliput királya (Swift -Kardos: Gulliver) stb. Balassa Imre (Szeged, 1886. 11. 25.) színész, kritikus, színészeti és zenei író. A Színművészeti Akadémia elvégzése után 1907-12-ig a Nemzeti Színház tagja volt. Ezután fővárosi lapoknál cikkíró és színikritikus. A felszabadulás után 13 évig az Operaház dramaturgja és könyvtárosa. Színházi vonatkozású munkái: Színpadi problémák (1912), Moliére (1938), Déryné (1940), Operák könyve, I—II. (1952, 1961; Gál György Sándorral), Operakalauz (1956; Gál György Sándorral), Offenbach regénye (1968). Balassa Jenő (Jászárokszállás, 1859. 5. 30. - Bp., 1926. 8. 4.) színész. A Színművészeti Akadémia elvégzése után vidéken játszott, majd 1896-ban a Vígszínház szerződtette, amelynek kedvelt epizodistája és híres beugrója volt haláláig. A kedélyes, humoros idősebb férfiak szerepében vált ismertté. „Basa bácsi” állatkerti mesedélutánjait a gyerekek nagyon kedvelték. Tanított a Vígszínház, majd az Országos Színészegyesület színiiskolájában. 40