Szentirmai László: Egyetemi hallgatók Szegeden. A munkaidő és a szabadidő tevékenységstruktúrája (Budapest, 1976)

Hetedik rész. A tömegkommunikációs eszközök használata

Hetedik rész A tömegkommunikációs eszközök használata Időmérlegünk adatai azt mutatják, hogy a tömegkommunikációs eszközök: a sajtó, a rádió és a televízió együttesen, de különösen a televízió, jelentős helyet foglalnak el az egyetemi hallgatók idő­­gazdálkodásában . Jelen kutatásunk alkalmával a tömegkommunikációs eszközök igénybevételének gyakoriságát és a ráfordított időtartamot vizs­gáltuk. Korábbi felmérésünk alapján egyrészt alkalmunk nyílt az adatok egybevetésére, másrészt a kvalitatív leírásra és értelmezésre is (1. 4. sz. melléklet). Elemzésünket kibővíthettük az 1970-es vizsgálatunkban szereplő, középiskolásokra vonatkozó adatokkal, és így az I. gimnazista kortól az egyetemi hallgatóvá válásig lát­hattuk a fejlődést. A tömegkommunikációs eszközök igénybevétele elemzésének más tevékenységekénél nagyobb teret szenteltünk, mert úgy gon­doljuk, hogy ezek az aktivitások nem egy tekintetben már az értelmiségi magatartás mutatói is lehetnek. Részletesebben kitér­tünk a középiskolás kor sajátosságaira, hogy nyomon követhessük az aktivitások változását, és megállapíthassuk, milyen változás következik be az aktivitás gyakoriságában, amikor megszűnik az az ellátottság, amelyet középiskolás korban a szülői ház életfor­mája nyújtott. Ennek során figyelembe kellett vennünk, hogy a tevékenységek változásában döntő szerepe van az újrafelosztásra került szabadidő-alapnak, az egyetemi hallgatói státusnak és a csoportnormáknak. 209

Next