Szentirmai László: Egyetemi hallgatók Szegeden. A munkaidő és a szabadidő tevékenységstruktúrája (Budapest, 1976)
Első rész. A probléma megközelítése
vonatkozóan az 1972/73-as tanévben 40 hallgatóval mélyinterjút készítettünk. Ezek segítségével megkíséreltünk olvasói típusokat körvonalazni. A korábbi, a művelődés szerkezetére vonatkozó kutatásunk azt mutatta, hogy a szabadidő-tevékenységek között az olvasás mellett fontos szerepe van a tömegkommunikációs eszközök használatának is. 1970 tavaszán a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának megbízásából és két munkatársának közreműködésével időmérleg és standardizált interjús vizsgálatot végeztünk a József Attila Tudományegyetem II. és IV. éves hallgatóinak reprezentatív mintáján (kb. 300 fő) a mass media konzumra (tömegkommunikációs eszközök használatára) vonatkozólag. Újabb lépést jelentett, hogy az 1969/70-es tanévben a József Attila Tudományegyetem kollégiumában lakó hallgatónők körében az egyik kollégiumban teljes körű, a másikban véletlen kiválasztáson alapuló, önkitöltős kérdőíves vizsgálatot végeztünk, amelyet tegnap-interjúval zártunk le (5. melléklet). Ez a vizsgálatunk fontos adalékot szolgáltatott az egyetemi hallgatók munkafolyamatának összetevőire vonatkozóan. A tegnap-interjúk kifejezéseiből leszűrhettük azokat a munkanemeket, amelyeket a hallgatók is munkának tekintenek, és ezt egybevethettük az általunk is a munka fázisának tartott tevékenységekkel. Az egyetemi hallgatók véleménye megerősítette és kiegészítette munkájuk egyes elemeiről alkotott elképzelésünket. Ugyancsak ez a vizsgálat hívta fel figyelmünket arra a tényre, hogy a szorgalmi időszakban a hallgatók nem ismerik a pihenőnap fogalmát. Mind szombaton, mind vasárnap meglehetős intenzitással tanulnak, tehát az életmód ritmusa minden bizonnyal más náluk, mint korcsoportjuk dolgozóinál. Valamennyi korábbi vizsgálatot a jelen kutatásunk előzményének tekintünk. Úgy gondoljuk, nem vétünk a szociológia módszertani szabályai ellen, ha a továbbiakban egyrészt korábbi, bizonyos fontos tevékenységfajták (olvasás, tömegkommunikációs eszközök igénybevétele) funkcionális vizsgálatának másodlagos elemzéséről is írunk, másrészt összehasonlítást végzünk mind az értékorientáció (szabadidő szubjektív struktúrája), mind a gyakoriság változása terén. Nem tartjuk megengedhetetlennek és irrelevánsnak, noha 18