Szentirmai László: Egyetemi hallgatók Szegeden. A munkaidő és a szabadidő tevékenységstruktúrája (Budapest, 1976)
Első rész. A probléma megközelítése
felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak 7,5 százaléka*, és az 1971-es országos átlag 0,75 százaléka.** A hallgatókat az alfabetikus névsorból egyszerű véletlen kiválasztás segítségével választottuk ki. A tevékenységnapló vezetéséhez minden ötödik, a standardizált interjúval kapcsolatos beszélgetéshez minden hetedik hallgatót jelöltük ki. Amennyiben a névsor alapján külföldi hallgató került volna be a mintába, az utána következő magyar jelöltet vettük fel a mintasokaságba. A tevékenységnapló begyűjtésekor derült ki, hogy mintasokaságunkból részben a bölcsészek, részben a nem tanárszakos természettudományi kari hallgatók egy-egy kisebb csoportja tanulmányi kirándulásra ment. Ez magyarázza, hogy bizonyos napokon 446 N-nel, a heti bontásban csak 423 fővel számolunk. A standardizált interjús mintánk nagysága (300 fő) 14,2%. Kutatásunk során a hallgatók 2438 hétköznapjáról és 423 vasárnapjáról, összesen 2961 nap 71 064 órájáról kaptunk 15 perces időszakaszonkénti tájékoztatást. A tevékenységnaplók bejegyzéseit 65 tevékenység szerint jelöltük. Tisztában voltunk azzal, hogy a tevékenységek gyakoriságáról az időmérleg alapján csak némi tájékoztatást kapunk. A standardizált interjú a munkaidőt teljesen, a szabadidőt is nagymértékben feltérképezte. A tevékenységek gyakoriságának megállapításánál és bizonyos tevékenységek kvalitatív jellemzőinek feltárásánál segítségünkre voltak korábbi, a József Attila Tudományegyetem hallgatóira reprezentatív vizsgálatainknak még nem publikált adatai és a mélyinterjúval folytatott olvasmányelemző tájékozódásunk. Az értékorientációra egyrészt választ adnak a szabadidő szubjektív struktúrájáról készített standardizált válaszok, amelyeket korábbi, hasonló jellegű válaszokkal összehasonlíthatunk, másrészt erre vonatkozóan Szalai Sándor már idézett véleményét fogadtuk el. Minden tevékenység kvalitatív elemzése, valamint az értékorientációs minták sokoldalú megismerése csak az értelmiségi életmód sajátosságainak ismeretében lett volna célszerű. Mi valósult meg ebből, mi maradt megválaszolatlanul, ez csak akkor ele* Csongrád megye Statisztikai Évkönyve, 1972. Szeged, 1973. 327. I. ** Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének távlatai. I. m. 387. 1. 24