Szokolov, V. V.: Spinoza filozófiája és a jelenkor (Budapest, 1981)

Spinoza filozófiája a Marx előtti gondolkodás egyik kima­gasló teljesítménye. A holland gondolkodó életműve kezdettől fogva heves viták kereszttüzé­ben állt; hatásának erejét tanú­sítja, hogy a filozófia későbbi történetében szüntelenül felidé­zik, és napjainkban is mint az eszmék eleven forrásához tér­nek vissza hozzá. A Spinozával foglalkozó irodalom különösen kitűnik az értelmezések sokféle­ségével és ellentétességével. Ta­gadhatatlan, hogy e nézeteltéré­sek nemcsak a kommentátorok világnézeti ellentéteiből fakad­nak, hanem magának a filozó­fusnak a nézeteiből is. Spinoza filozófiája összekapcsolja a re­neszánsz organikus szemléletét és a XVII. század mechanikus világképét. Az organikus felfo­gással összefüggő panteizmus ad lehetőséget arra, hogy a filozó­fus kiküszöbölje a mechanikus szemlélettel együtt járó isteni teremtés, az első lökés aktusát,

Next