T. Tóth Sándor - Szabó Árpád: Matematikai műveltségünk keretei. Középkor és reneszánsz (Budapest, 1988)

T. TÓTH SÁNDOR-SZABÓ ÁRPÁD Matematikai műveltségünk keretei „A matematika mint tudomány csak akkor bon­takozik ki és akkor ér el jelentős eredményeket valamely társadalmon belül — ez persze semmi­képp nem lehetséges tehetséges matematikusok nélkül —, ha azt nagyon sok különböző körül­mény szerencsés összetalálkozása lehetővé teszi. Ha arra gondolunk, hogy a magyar nyelvközös­ség a legutóbbi 100-150 év során — mind a mai napig — hány kiváló matematikust adott a nem­zetközi tudománynak, mennyi mindennel gaz­dagította a matematika egészét, meglepődve kérdezzük majd magunkban: ez talán csak az új, és különösen a legújabb korra volna jellemző? Vagy volt matematika Magyarországon a Bo­­lyaiak előtt is? Ez a kötet közép- és reneszánsz kori matema­tikai műveltségünkre akarja felhívni a figyel­met. ..” „... talán éppen ezen, korai matematika mű­veltségünk emlékein mérhető le legtárgyilago­­sabban: hogy lett magyar kultúránk az európai művelődés szerves része...” Ilyen gondolatokkal indítja útjára T. Tóth Sándor matematikatörténész és Szabó Árpád akadémikus a jelen kötetet, amelyben megis­mertetik olvasójukat matematikai múltunkkal egészen a 16. századig, e múlt volt és jelen kuta­tóival, s a jövő kutatásaiban is sarkalatos doku­mentumokkal, amelyeknek némelyikéről már lassan csak annyit tudhatunk, hogy volt.

Next