Tanner József: Egerszalók. A szolgaságtól a szabadságig - Magyar világ (Budapest, 1961)
Első rész: Egerszalók élete 1945 előtt
2. MÉLYEN BARÁZDÁLT ÉLET . . ültetne krumplit harmadába s nincs szabad föld egy kapa se ..." (József Attila: Mondd mit érlel. . .) A község lakossága a helyi ismereteken alapuló becslés szerint 1945 előtt — kisebb ingadozásokkal — az alábbi módon oszlott meg: A lakosság megoszlása a felszabadulás előtt Gazdag paraszt.................................. 10 fő 0,5% Középparaszt...................................... 300 fő 16,8% Szegényparaszt: Agrárproletár, félproletár ........... 700 fő 39,4% Uradalmi cseléd ..;....................... 160 fő 8,9% Kisparaszt .......................-............. 490 fő 27,5% Értelmiségi, iparos ......................... 26 fő 1,4% Cigány ............................................... 100 fő 5,5% Összesen: ................................ 1786 fő 100,0% A faluban minden parasztcsalád keményen dolgozott. Csak a községi bíró meg az értelmiségiek nem végeztek rendszeresen fizikai munkát. A szalóki nép életcélja a szorgalmas, odaadó munka, amibe az ember egész erejét, tudását beleadja. Aki a mi falunkban a földjét rosszul művelte, állatait nem jól gondozta, azt megszólták, lenézték. Lehetett az olyan embernek bármennyi földje, tekintélye nem volt, és semmiféle tisztségre sem választották meg.